126795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a fonál vezetésére fonó- és cérnázókészülékek forgó részein

2 126793. részei, melyeken a fonál átjár, kopásnak ellenálló fémből, pl. acélból,- egyéb részei pedig könnyű fémből vagy könnyű fémek ötvözetéből készülnek. 5 Az egyik foganatosítás szerint nemcsak! azok a részek, melyeken a fonal átjár, hanem azok is, melyeken a fonál súrlódik^ kopásnak ellenálló fémből készülnek. A kemény fémből való részeket előnyö-10 sen körülöntjük a könnyű fémmel. A találmány egyéb részletekre is kiterjed, melyek a csakis példaképen ábrázolt kiviteli alakok alább következő ismertetéséből fognak kitűnni. A mellékelt 15 rajzon az 1. ábra hajtott csévéjű kiviteli alak oldalnézete, a 2. ábra az előbbinek megfelelő felülnézet; a 20 : 3. ábra hajtott fonódobos kiviteli alak oldalnézete, a 4. ábra ugyanannak felülnézete; az , 5. ábra szárnyas kiviteli álak•••oldalnézete, a 25 6. ábra ugyanannak f élülnézele, a 7. és 8. ábrák a szárnyak lapálvégződéseit feltüntető részletrajzok; a •9. ábra az eljárás foganatosítására berendezett fonógyűrű vázlatos oldalnézete, a 30 10. ábra ugyanannak Mühiézétc; a 11., 12. és 13. ábrák fonódobos berendezés különféle megoldásait mutatják; a ; 14. ábra a csévél és fékezést feltüntető részlet, a 35 15. ábra e fékrendszer felülnézete; a i 16. ábra az 1. ábrának megfelelő változatot, a , 17. ábra a 3. ábrának megfelelő változatot tüntet fel, végül a 40 18. ábra nagyobb léptékű metszet a 16. ábra XVIII—XVIII vonala meiatén. i Az 1. és 2. ábrán látható kivitéli alakban az —1— fonál, melynek befutó szálát —1° — jelzi, a —'2— fottódofebat a 45 —3— lyuk révén jut kapcsolatba, amely oldalirányban •• torkolik ki, hogy a szál a lyukba be- és onnan kiiktatható legyen. A fonál ezután bizonyos darabon és bizonyos ív mentén a —^2— dob külső ke-50 rületének egy részén halad egészen az óldalirányban kitorkoló —4— lyukig. 'Ez utóbbin áthaladva és az —5— csévére már felesévélt fonálhoz feszülve újból áthatol a dob falán a —6—;

lyukon át, 55 melynek szintén lehet oldalirányú kivezetése. Végül a fonál, miután ismét áthatolt a dob falán a --7— lyukon át, melymelynek szintén lehet oldalirányú kivezetése, visszakerül a csévéhez s arra feltékercselődik. 60 A feltüntetett példában az —.5— cséve kap hajtást és balra az —P— nyíl irányában forog (a cérnázás szokásos esete) s a fonódobot fékezzük tetszőleges módon, pl. —2d

— fékzsinórral. Az - -1— 65 fonál a sorjában - f2, P, f*, f5

és f

(i

— nyilak jelezte körutat teszi meg. Ekként az —1— fonál az —5— csévére már felcsévélt fonálrétegeket kerülelirányban súJ rolja. Ez a súrlódás elősegíti a fonálnak 70 azt a működését, hogy a fonódobot és az ezzel szilárd kapcsolatban levő részeket és szerveket magával vigye. A fonálnak a leírt úton való vezetése továbbá megkönnyíti a cséve —8— csúcsrészein 75 való kritikus áthaladást, úgyhogy lehetségessé válik finomabb fonalak fonása (vagy cérnázása) vagy gyengébb sodralú fonalak gyártása. A különféle kerületmenti —3, 1,- 6 és 80 7— lyukak elhelyezése a kiiűzött céltól függően változtatható. Az 1. és 2. ábrán látható kivitelben a fonál szálai kölcsönös súrlódásának síkját megszabó —4— és 6 - lyukak az orsóra merőleges 85 síkban vannak. Ugyanebben a síkban van a —7— lyuk is. De a —I— és 6 -lyukak az orsóhoz képest ferde síkban is lehetnek s a —7—.lyuk.elhelyezése olyan lehet, hogy a fel tekercselőd és akár 90 a fonál súrlódásának magasságában, akár ennél magasabb vagy alacsonyabb szinlen menjen végbe. E síkok kellő megválasztásával megkönnyílhetjük a cséve —8— csúcsrészén és a szomszédos övön való 95 áthaladását. A fonálnak a találmány szerint való vekelése, a fonál feszültségéből származó sugárirányú és ellentett eredő -erők ellentett és kiegyensúlyozott hatása folytán meg- 100 akadályozza a cséve és az orsó, rezgéseit, Ezenkívül a fonálnak a már felcsévél 1; rétegeken való súrlódása a fonál szálainak kölcsönös simítását idézi elő. Az —1— fonál bevezetésére a fonódöb- 105 ba nemcsak a —3— lyukat, hanem a —3° , 3b

— stb. lyukak bármelyikét is használhatjuk és ily módon változtathatjuk ama szög nagyságát, amelyben a fonál a fonódobhoz; simul-A fonál feszültségének ez a szabályozása a befutó —la

—

szál és a feltekercselődő, érintkezőirányú —lb

— szál között a fo-