126779. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erőátviteli tag mozgatására vezérlőtag mozgásának függvényében
6 tum. tekintetében való szabályozását biztosi tj:uk. A 10. ábra a találmány effajta további kialakításának kiviteli példáját nau-5 tatja, mégpedig az 1. ábra szerinti példa továbbfejlesztését lengődugattyűként kialakított erőátviteli taggal. E kiviteli példánál a vezérlődugattyű három részből, vagyis az —1— szabályozódoboz-; ío zal összekötött —120— oldalrészbŐl, a csavaral'akű —30— —3-1 30a— vezérliesalornatíorkolatokat hordó középső —121— részből és a másik szabálvozótagboz csatlakoztatott —122— 15 oldalrészből áll. Az egyik —120— oldalrész és a középső —ÍZI— részhoszszanti —123: — csuklóval akként van egymással összekötve, hogy egymással szemben elfordulhatnak, de tengely 20 irányban el nem tolódhatnak. Á középső — 121— rész lelaposítotl —121— toldata révén a másik —122— oldalrész —125— hasítékába nyúlik, úgyhogy e két rész egymással' szembe ten-25 gely irányába eltofnalő, de el nem fordítható. A —122': — rész szabadion kinyúló —126— végére —127— emelő van rögzítve, mely kézzel vagy másik (rajzban nem szemléltetett) önműködő; 30 szabályozóval elfordítható. A berendezés egyéb szerkezete az 1. ábra szerinti berendezésnek felel meg. A berendezés- a következőképen működik: 35 Az f szabályozó kilengésének pontosan ugyanaz a hálása, mint az, ahogy azt az 1. ábra kapcsán ismertei lük, miután a vezérlő tolat tyú a szabályozói azonos módon állítja át'. X 40 Í27— emelőnek a második szabályozótag révén való elfordításakor a -12T- vezérlőlolallyú a —6 - erőátviteli taggal szemben elfordul, azonban a vezérlőlolallyú tengelymenli helyzete 45 nem változik. A vezérlőlolattyúnak az erőátviteli taggal szemben való elfordulásának hatását a 11. 11a. és 11b. ábrák szemléltetik. Ali. ábra, mely a 3 ábrának felel meg. azt az állapotot 50 mutatja, melyben a vezérlőtag és az erőátviteli tag nyugalmi helyzetben van, miután az erőátviteli tag - 35- és — 3(5 - vezérlőcsatornáinak nyílásait a vezérlőlolallyú csavaralakú vezérlőcsa-55 tornatorkokatai között levő falrészek elfedik és cnnekfolylán a munkaanyag nem áramolhat. Ha azonbab a vezérlőtagot a 11a. ábrán szemléletett —c— nyíl irányában elfordítjuk, akkor a vezérlŐtolattyű csavaralakú —30 31— 60 vezérlőcsatornatorkolatai az erőátviteli tag —35*— és —36— vezérlőcsatornáinak torkolataival kerül összeköttetésbe, ezzel az átállítással a munkaanyag áramlási útja felszabadul és az erődu- 65 gatlyú a vezérlődugattyú elfordulása-; nak értelmében (tehát'szintén a 11a. ábrán szemléltetett —c— nyíl értelmében mindaddig, elmozdul, míg a nyugalmi állapot újból bekövetkezett, vagy^ 70 is míg az erődugattyú --35— és—36— vezérlőcsatornáinak" torkolatai a vezériőtolattyú csavaralakú vezérlőcsatornatorkolataihioz képest ugyanazt a helyzetet foglalták el, mint a vezérlőtolaty- 75 tyű elfordulása előtt. Azonos módon a — 121:— vezérlőtolattyúnak a 11b. ábrán szemléltetett —d— nyíl értelmében való elfordulása a —6— lengődugatytyú azonos értelemben való elmozdulá- 80 sával jár. Megfelelő módon a 7. ábra szerinti kiviteli példánál a —83— vezérlőtolatytyút akként alakíthatjuk ki, hogy az ne csupán elfordítható, hanem másik 85 szabályozhatótag révén hosszirányban, eltolható is legyen. Szabadalmi igénypontok: 11 Berendezés erőátviteli tag mozgatására vezérlő tag állításától fűggőeiij 90 melynél az erőátviteli tagot folyékony vagy gázalakú munkaközeg segítségével zárt munkatérben elmozdítható erődugattyú és a vezérlőtagot állítható és állításakor a munka- 95 anj'ag hozzáfolyását és elfolyását szabályozó- vezéiiőtolattyú alkotja és, melynél a vezérlő tag kis elmozdulása az erőátviteli tag arányos jelentős mértékű eltolódásával jár, melyre, íoo jellemző, hogy a vezérlőtag és az erőátviteli tag egymással hengeres felületen érintkeznek és hogy ebben az érintkezési felületben a munkaközeg hozzá'folyásának és elfolyásának sza- 105 bályozása végett esavaralakü vezérlőcsatornáit vannak kialakítva és hogy a vezérlőtag és az erőátviteli tag akként! vannak kialakítva, hogy mozgási irányuk egymásra inerőle- no g«s, amennyiben az egyik tag elfordulásának a másik tagnak a forgási
