126727. lajstromszámú szabadalom • Kisnyomású villamos világítócső

2 126727. kot kapunk akkor, ha az elektródákat oly vezetékkel hidaljuk át, amelybe gyujtókapcsoló és adott esetben még egy segédellenállás is van iktatva. A 5 világítócső bekapcsolásakor ez esetben az elektródák fűtődrótjain és az áthidaló vezetéken azonnal előfűlőáram folyik át, majd az izzóelektródák felfűtése után a gyujtókapcsoló! kézzel vag}' 10 önműködően nyitjuk és ezzel a világítóesövet meggyújtjuk. Az áthidaló vezetéket előnyösen a világítócső belsejében vagy a világítócsövön kívül a világítóeső falán erősítjük meg, például 15 alkalmas ragaccsal. Az áthidaló vezeték ebben az esetben mint kapacitásos segédgyujtóelektróda működik. A rajzban példaként a találmány szerint szerkesztett kisnyomású oly vilá-2o gítóesövet tüntettünk fel, amely 220 volt kapocsfeszültségre készült. A körülbelül 1 m hosszú, üvegből készült 1 csőnek belső átmérője 25mm. és abban a higanyban való 2 fenéktes-25 ten kívül körülbelül 2 Torr nyomású, például argonból való, nemesgázai aptöltés van. A két közvetve fűtött —3—- izzóelektróda egymástól oly nagy távolságban 30 van, hogy körülbelül 100 mA üzemi áramerősség mellel l a kisülési oszlopban a feszültségesés 155 Voll. A nikkelhüvelyekből álló és akliváló anyagokkal bevonl —3— izzóelektró-35 dáknak —4 fűtődrótjaik vannak és ezek a kísütőszakasz elé vannak kapcsolva. Ezenkívül a hálózathoz csatlakoztatott egyik vezetékbe a szokásos felépítésű —5— vashidrogénellenállást 40 iktattuk. A —4— elektróda izzódrótok' összes üzemi ellenállása nagyobb, mint az —5 vashidrogénellenállás, mégpedig úgy van méretezve, hogy üzem közben az elektródák —4— fűtővezetékei-45 ben kb: 2x20 Volt feszültségesés, míg az 5 vashidrogénellenálláson ezzel szemben csak körülbelül 25 Volt fesz ü I Lségesés jelentkezik. A —3— elektródákat, továbbá egy-50 mással —6— áthidaló vezeték köti öszsze, amelyei az —4— üvegcső külső falán ragaccsal erősítettünk meg és amely ennek következtében mint kapacitásos segélygyuj ló elektróda a cső 55 (öltésére ionizáló hatást fejt ki és amelybe a körülbelül 1500 Ohm nagyságú —7— segédellenállást, valamint az üvegedénybe zárt —8— bimetallkapcsolót iktatunk. Ez a bimetalikapcsoió úgy van méretezve, hogy a helves ka- 60 tódahőmérséklet elérése után, ami néhány másodperc múlva bekövetkezik, az áthidaló fűtővezetéket megszakítja. Adott esetben a —8 - bimetallkapcsoió t valamelyik izzóelektróda hőmérsék- 65 létének függvényében is működtethetjük. Amint az ábrából kitűnik, úgy az —5— vashidrogénellenállás, mint a —7— segédellenállás is a világítócső egy-egy 9— aljzatában van megérő- 70 sítve. Mivel az üzemhez további előtéteszközökre nincs szükség, a leírt világítócső izzólámpa módjára közvetlenül kapcsolható a szokásos hálózati feszültségekre. ° • • 75 A leírt világítócsőnél az —1— cső belső fala önmagában ismert módon világítóanyagokkal van bevonva, hogy azzal különböző színhalásokat vagy pedig a higany gázkisülés ibolyántúli su- 80 gárzásának hasznosításával nagy fénykihasználásokat érjünk el. Az - 1— cső azonban e helyett világító üvegből is készíthető. Besugárzás vagy csiramenlesílés cél- 35 jaira a cső falát kvarcból vagy az ibolyántúli, sugárzási jól átengedő üvegből készítjük. A íényieljesítméiiyben különösen kicsiny ingadozások jelentkeznek, ha 90 olyan világítócsövet alkalmazunk, melynek l öltése és csőátmérője, valamint üzemi áramerőssége úgy van méretezve, hogy a csőnek az áram-í'eszültségkaraktcrisztikája vízszintes, vagy éppen 95 emelkedő irányú. Ilyen tulajdonságú csövet kapunk például akkor, ha a világítócső belső átmérője legalább 30 mm és a csőben a higanyból való fenéktesten kívül olyan neonföllés van, 100 melynek nyomása 100 300 mA üzemi áramerősségek között legfeljebb 2 Torr. A leírt világítócső ligy egyenárammal, mint váltakozóárammal is üzemben tartható. Egyes esetekben elegendő, 105 ha a két elektródának csak egyikét képezzük ki, mint közvetve fűtött izzóelektródát. \ —8— bimetall kapcsoló, valamint az —5— vashidrogén ellenállás és a no —7— segédellenállás is tányértalpas csövecske belsejében is elrendezhetek.