126724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamosan vezető anyagból készült gőzkazánokban és más hasonló tartányokban kemény, rétegalakú lerakódások képződésének megakadályozására

2 128 72 4, forralókat, melyek között a legmele­gebb csőköteg fekszik, negatív poten­ciálra kapcsoljuk. Mint látható, az - L— és —M- forralok közötti cső-5 kötegen áram nem folyik át, azonban annak negatív potenciálja van, ami lé­nyeges körülmény. Mivel a tarlány falának ólmos ellen­állása rendkívül kicsiny, egyenáramok 10 feszültségesés létesítésére teljességgel hasznavehetetlenek. Azonban a tartány falának induktív ellenállása kis frek- > venciás váltakozó áramokkal szemben túlságosan kicsiny. Ehhez járul még; 15,hogy minden szimmetriás hálózati vál­takozó áram, vagy lüktetőáram oly fe­szültséghullámokat indukál, amelyek ugyan azonos lefolyásúak, de váltakozó irányúak, úgyhogy hatástalanok ma-20 radnak. A találmány értelmében a kazánba teljesen asszimmetriás áramlökéseket, nevezetesen a 3. ábrában feltüntetett billenőimpulzusokat vezetjük, amelye-25 ket nagy villamos —ea — feszültséggel, nevezetesen legalább 200—500 Volt fe­szültséggel vezetünk a tartányra. Ezek­nek az impulzusoknak nagyfrekvenciás felszálló —ia- águk van, mely vég-30 telén rövid idő alatt éri el legnagyobb értékét, vagyis az « szög közel 90°. Ez­zel szemben az —ib — ág az —ea— fe­szültség leszálló ágának megfelelően fo­kozatosan esik. Ennek az áramnak 35 — im— törtrésze, melyet az ábrában szaggatott vonalakkal jelöltünk, létesíti a kazánmezőt. Ennek a kazánmezőnek az időben asszimmetriás lefolyása két teljesen különböző lefolyású induktív 40 —eg— és —ev— feszültséghullámot ad a tartányon, melyek közül az első mint induktív —ej ellenfeszültséglökés tel­• jes intenzitással, tehát csúcshatással ér­vényesül és hatásos statikus impulzust 45 fejt ki a gőzkörzetbe behatoló negatív töltésű, idegen anyagú részecskékre, míg a második —ev — feszültséghul­lám a vastömegben hatás kifejtése nél­kül elenyészik. E billenőimpulzusok al­so kalmazása a kazánáram vezetésnek uni­poláris jelleget ad. A potenciál eloszlása szempontjából a fentiek szerint, tehát az —e^— ellenfeszültségcsúcs feszült­ségesése mérvadó. 55 Az arambevezetés fent leírt módjánál tárolásos folyamattal dolgozunk. Két elvi, megoldás áll rendelkezésre, ame­lyéket a 4. ábrában vázlatosan tüntet­tünk fel. a.) E megoldást a 4. ábrában annak 6 ^ teljes vonalakkal kihúzott részeivel áb­rázoltuk. Villamos tároló eszköz, a fel­vett esetben a —C— kondenzátor és a —D— összekötő vezeték nagyfeszültségű energiatartalmát a —K— tartányon át 65 rövidzárlat útján ütésszerűen kisütjük. Ezután a tárolót ismét feltöltjük és meghatározott potenciál elérése után. a tarlányon át újból kisütjük. E billenő impulzusos eljárásban mint vezérlő esz- 7( * közt egymással függésben álló két —R. Dr— szabályozó szervet alkalmazunk. Az —R— rölécső meghatározott fe­szültségküszöb elérésekor gyújt és a lökésszerűen kisülő energia útját sza- 75 baddá teszi. Mint rölécsövet, túlfeszült­séggel dolgozó biztosítócsövet vagy rács­vezérléses gáztriódát, úgynevezett thy­ratroncsövet alkalmazunk, melynek bel­ső ellenállása a gyújtás megtörténte 80 után majdnem O-ra süllyed és ezzel a tárolót és a tartányt rövidre zárja. Gon­doskodnunk kell arról, hogy a rövid­zárlat közben az — R gázcső deionizá­lása végett a kondenzátornak a tápláló 85 forrással való összekötése lehetőleg gá­tolva legyen, hogy a cső zárőhatása is­mét érvényesüljön és így a tároló is­mét feltöltődjék. Ezt elérjük a második vezérlőszervként sorosan kapcsolt 9:> —Dr— fojlócsévével. A tápláló forrás­nak állandó polaritásúnak kell lennie, mely a felvett esetben —N— váltakozó­áramú hálózatból szelepcsövön át Ka­pott egyenáramú feszültségforrás. 9 * . b.) E második esetben a —d— ösz­szekötés helyett a 1. ábrában szagga­tott vonallal rajzolt —f— összekötést alkalmazzuk. A fordított értelmű táro­lófolyamatot is hasznosíthatjuk. Meg- IQO határozott energiamennyiség felvételére képes — C— tárolót a táplálóforrás nagyfeszültségű energiájával a —K— tartányon át ütésszerűen feltöltjük, ha az —R— rölécső gyújtás útján az utat 105 szabaddá teszi. A kondenzátorral pár­huzamosan kapcsolt —Dr — fojtócséve mint második vezérlőszerv az —R— cső deionizálódását és zárását lehetővé te­szi még mielőtt á —C— kondenzátor- no ban tárolt energia kisülne, úgyhogy a berendezés csőelektródák közötti fe­szültségnövekedés által létesített újabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom