126714. lajstromszámú szabadalom • Egymásba nyúló vagy tengelymeghosszabbításukban egymás mellett fekvő testek összekötésére szolgáló rögzítő készülék

Megjelenik 1941. évi április hó 15. MAGTAB KIRÁLYI <^^^» SZABADALMI BIEÓSÁS SZABADALMI LÉTRÁS 126714. szám. V/e/l. (XXI/c.) osztály. — K. 14841. alapszám. Egymásba nyúló vagy tengelymeghosszabbításukban egymás mellett fekvő testek összekötésére szolgáló rögzítő készülék. Kutsa Géza tűzoltóparancsnok, Csepel és Robítsek Aladár oki. mérnök, Budapest, A bejelentés napja: 1939. évi június hó 21. Tömlőknek vagy hasonló hajlékony vezetékeknek egymással vagy szilárd anyagú csővel való összeerősítése vagy összekötése az úgynevezett csőkapcso-5 latoknál eddig úgy történt, hogy a töm­lőket az összekötő csőre, csőtoldatra vagy a csatlakozódarabra tolták rá és spárga, huzal, fémszalag rátekercselé­sével vagy bilincs révén a tömlőt a 10 csatlakozódarabjához erősítették. Ily módon a tömlőt az összekötő csőre, illetve esallakozódarabjára a körül­tekercselt huzal, spárga, fémszalag vagy bilincs meghúzásával szorí-15 tolták rá és így létesítették az ösz­szeköttetést, mely esetekben a tömlőt, illetőleg a csövet körülölelő szorítótár­gyak méreteikben, illetve átmérőjükben megváltoztak. 20 A leírt eddigi eljárásnak nagy hátrá­nya, hogy spárga, huzal vagy fémsza­lag körültekercseíésénél, ha a körülte­kercselt menetek közül csak egy is el­szakadt vagy meglazult, vagy szorílóbi-25 lincsnél a felhajlítolt szárak elhajol­tak, akkor a szorílókötés már meg nem felelőnek bizonyult. Az eddigi szorító­tekercselés e mellett lassabban és kö­rülményesebben (ragasztóanyag, kóc 30 alkalmazásával;) készíthető, több lép­csőt (hornyot), ennélfogva hosszabb ki­képzésű csatlakozó darabot kíván és így úgy anyagban, mini munkaidőben is költségesnek bizonyult. 35 E találmány egymásbanyíló vagy ten­gelymeghosszabbításuk folytatásában levő testek (tengelyek, csövek, tömlők és hasonlók összekötésére) vagy pedig azok összeerősítésére való szerkezet, melynél alkalmazásában átmérőjét, il- 40 lelve kerületét nem változtató gyűrű­szerű szilárd szorító szervet alkalma­zunk. E szorító szerv célszerűen egy gyűrű, mely úgy veszi körül az össze­kapcsolandó vagy összeerősítendő tár- 45 gyakat, hogy egy kis hézag marad visz­sza, amely az összeerősítő szerv vagy. az összekapcsolandó, illetve egymáshoz rögzítendő tárgyak forgatása révén a hozzávezetett tömítő vagy szorító anyag- 50 gal töltődik ki. A tömítés vagy szorító­anyag bármiféle hajlítható (textil, fém­mel szőtt szalag, fémszalag, vagy fonál­alakú anyag pl. huzal stb.) anyag le­het, amely az említett elforgatás folytán 55 bevezetődik a szorítószerv alatti hé­zagba, még pedig annál több, minél többször végezzük el az elforgatást. Eb­ből látható, hogy a szorítóösszekötés erőssége tetszés szerint és a leg- 60 nagyobb hatásosság mértékéig esz­közölhető, a nélkül azonban, hogy az eddigi eljárás fentemlített hátrányait tapasztalnánk. Az összeerősítő, illetve összekötő 65 szerkezet példaképem kivitelét és al­kalmazását a csatolt rajz ábráin szem­léltetjük, hol az 1. ábra kél cső összekötését mutatja nézetben, a 70 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom