126711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás váltakozóáramú távíráshoz és billentyűzőberendezéshez az eljárás foganatosítására

12«? 11, 3 ttyos átváltási ideje van, amelybe az érintkező rezgési idejét is számítottuk, az áramirány-ok minden változása kőzött szünet van, amelyben nem íoly-5 hátik áram. E szüneteket a 2. ábra —a— diagrammjában T-vel jelöltük. Ha a vezérlő egyenáramot a szekunder-tekercsek középső megcsapolásaira kapcsoljuk, ha tehát a —16— átereszt io először kiiktatjuk, akkor a modulátort elhagyó váltakozóáramú impulzusokat a 2. ábra —b— diagrammja tünteti fel. Ha a kivezérlés —0—, tehát ha a —17— és —18— kapcsokon nincs 15 egyenáramú feszültség, akkor a csillapítás igen kicsiny. A negatív íélhullám végén tehát a rölé átváltási ideje alatt már a nyugalmi csillapítás áll be, úgyhogy a váltóáramnak a 2b. áb-20 rában feltüntetett lefolyása már a negatív félperiódus végén megkezdődik. Minthogy a nyugalmi csillapítás kicsiny és a modulátor lehetetenség nélkül működik, valamennyi váílakozó-25 áramú jel a vezéri őröl é —T— átváltási idejével hosszabb mint a modulációs frekvencia fél periódusának ideje. E meghosszabbodás a rendszer torzításában nyilvánul, amely akkor hat kü-30 lönösen kellemetlenül, ha a vezérlőrölé hiányos kezelése következtében az érintkező rezgése erős és átváltási idejét üzemközben változtatja. Ezt a hátrányt a találmány értelmé-35 ben áteresz beiktatásával, célszerűen csévevezeléknek a vezérlőáram körébe való iktatásával küszöböljük ki. E csévevezeték határfrekvenciája a távírófrekvenciának például körülbelül azöt-40 szőröse lehet. A be- és kilengés idejét úgy választoltuk meg, hogy a vezérlőáramot a kilengés folyamata után az adó vezérlő érintkezőröléjének átváltási ideje alatt az esetenkénti irányban 45 fenntartsuk. A 2. ábra —c—, illetőíkeg —d— diagrammja ily csévevezeték mögötti egyenáramú impulzusokat, illetőleg modulált hordfrekvencia jeleket tüntet fel. 50 A —16— kisfrekvenciás átereszt például csévéből és két kondenzátorból háromszögkapcsolású indukciós vezeték módjára állítjuk össze. A —14— és — 15— ellenállásokat a legkedvezőbb 55 be- és kilengési viszonyok elérése végett úgy méretezzük, hogy összegük az áteresz hullámellenállásának, jellemző értékével, azaz a csévevezeték —0— frekvencia melletti hulláméi].elállásával egyezzék. Hogy a két kivezérlési álla- 60 pótnak megfelelő száraz egyenirányítók ellenállásváltozásának a csévevezeték lezárására gyakorolt befolyását messzemenően kikapcsoljuk, a modulátort az áleresz teljes lezáró ellenállásának csak 65 —14 részével kapcsoljuk párhuzamosan. A —16— csévevezeték bekapcsolása- -val áthidaljuk a modulátort vezérlő érintkezőrölék átváltási időit, ha azok 70 belengési ideje nagyobb, mint az átáthidalandó átváltási idő, úgyhogy az áram lefolyása nem sarkos, mint a 2a. ábrában, hanem oly görbe szerint alakul, mint aminőt a 2c. ábra mutat. 75 A csévevezeték ez esetben az átváltási idő alalt is kielégítő vezérlőáramol tart fenn az egyenirányító számára és a vezérlőáram irányát csak akkor váltja, ha az ellenáram megindul. A váltakozó- 80 áramú jelek ez esetben megfelelő hoszszúak, a rendszertorzulás —0—. Az átváltási idő megváltozásai és az érintkezők rezgése nincsenek többé befolyással a mc-dulálor működésmódjára, 85 úgyhogy ez a csévevezetékkel összeköttetésben gyakorlatilag jól használható berendezési alkot. Szabadalmi igénypontok: 1. Váltakozóáramú távíróeljárás, mely- 90 nél száraz egyenirányítók váltakozóáramú ellenállását egyenáramú forrás (17, 18) billentyűzésével, azaz álsarkításával, a jelek ritmusában változtatjuk, melyre jellemző, hogy 95 váltakozóáranrú generátor (4) feszültségét két részfeszültségre bontjuk és a két részfeszültséget a vezérlő egyenáram egyik értelemben való bekapcsolásakor a fogyasztóra 100 közösen párhuzamosan, a vezérlőáram ellenkező értelmű bekapcsolásakor eg\miással szembe és így egymást közömbösítő módon kapcsoljuk. 105 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására való billentyűző berendezés, melyre jellemző, hogy a modulátor körében csak egyetlen transzformátor (Ü) van elrendezve, 110 amelynek két szekundértekercse (1 és 2) van, amelyek kezdete, illetőleg vége azonos tekercselési értelem mel-