126682. lajstromszámú szabadalom • Eszközkészlet természettani és vegytani kísérletek elleni bemutatására
2 126682. tálba. Elérjük ezzel azt is, hogy a tanító; asztala mentesül a sok kísérletező eszköztől s. az egész délelőtti munkáját nyugodtabban végezheti. 5 A görbeszívót úgy rögzítjük, mint a retörtát. A 3. ábrán látható asztalkának a két kiálló végét a jobb függőleges száron lefelé 23 cm-re levő —2— lyukhoz iHeszt-10 jük, úgyhog\ r az asztalka az állvány piros oldalának az irányába nézzen és a benne levő csavarok segítségével rögzítjük. Erre az asztalkára tesszük oxigénfejlesztéskor a börszeszl ampát, a görbej5 szívóval való kísérletezéskor pedig a vízzel telt üvegkádat (4. ábra). így nem kell a borszeszlámpát és az üvegkádat a tanítónak vagy a tanulóknak tartaniok és nem is történhetik Baleset. 2 Az első ábrán látható tartórúdnak a két kiálló végét a felső hevederen, a jobb függőleges szártól 18 cm-re levő -—2— lyukhoz illesztjük és az asztalkánál használt —2— csavar segítségével rögzítjük. A 2 hengerkerék egyik végén levő szeget a lartórúdon, a másik végén levő szeget a jobb függőleges száron levő lyukba tesszük, így nem kell a hengerkerékiiek külön asztali állvány. A kerékre és a hengerre hosszabb fonalat csavarhatunk s így jobban hasonlít a kutakon alkalmazott hengerkerékhez (9. ábra), A felső heveder felső részéből kiállói —3— pár szeg húrok kifeszítésére alkalmas, melyeken a hang keletkezését és hangmagasságot szemléltethetjük. Jellemző, hogy a három arányosan rövidebb húr egymás mellett van kifeszítve s így a rezgések nagyságái, számát, valamint a hangmagasságot feltűnően szemléltethetjük. Az elemi természet tani állványhoz tartozó szétszedhető kalmármérleggel az egyenlőkarú kétkarú emelőt, az egyenlőtlenkarú kétkarú emelőt, az egykarú emelőt, a kalmármérlegel és a római mérlegel lehet 45 szemléltetni. A kalmárméiiegel pillanatok alatt szét lehet szedni egy emel őszerű rúdra (5. ábra), egy mérlegakaszlóra (6. ábra), egy mérlegnyelvre (7. ábra) és a serpenyőkre (8. ábra). 50 A mérleg karját alkotó rúd 80 cm hosszú. Minden 5 cm-re kis bevágások vannak. A bevágásokat fekete tussal is feltűnőbbé tettem. A rúd egyik fele piros, a másik barna. Közepén horog és lyukak, a két 55 végén és a végeitől a —3-— beosztásnál alatt szét leli e t szedn i egy emel őszerű rúdra horgok vannak (5. ábra). Mivel a rúd egyik karja piros, a másik barna, a tanulók állandóan látják feltűnően 60 a teher- és erőkart. Az alakja éppen olyan, miint a valódi emelőé. Az 5 cm-es beosztások és az ott levő betágások a kisérle- ' tel gyorsabbá és határozottabbá teszik, " mert a kettősszárú fonalra erősített sű- 65 lyok helyét nem kell keresgélni, másrészt a tanulók könyen leolvashatják távolabbról is a teher- és erőkar viszonyát. Ezzel a rúddal szemléltetem az egyenlőkarú kétkarú emelőt, utána közvetlenül ez a rúd 70 lesz a kalmármérleg karja. Tehát mikor a tanuló azt tanulja, hogy a kalmármérlcg nem más, mint egyenlőkarú kétkarú emelő, azt a valóságban látja is. Nem mint akkor, midőn az- egyenlőkarú kétkarú emelő ,75 szemléltetésénél emelőszerű rudat, a mérlegnél pedig meggörbített vagy egészen másalakú karokat lát. így nem lehet tökéletes az appercepció, mert az emelő és a mérleg karjai között levő alaki különbség 80 nincsen áthidalva. Ha azonban egy esetiben látta a tanuló azt az emelőt a mérleg karjaként, melyen ez emelő törvényeit tanulta, az áthidalás megtörtént, az appercepció tökéletes s ezután bármilyen alakja 85 lesz is a mérleg karjainak, nem fogja zavarni a tanulást. Az elemi természettani állványhoz tartozó tizedes mérleg valóban a természettani értelemben vett tizedes mérleg, nem 90 pedig össze-vissza görbített karú, bonyolult szerkezet. A találmány szerinti készülék a tizedes mérlegnek egyenesvonalú emelőkből álló' keresztmetszete. Világosan meg lehet kü- 95 lönbözlelni az egykarú emelőket, azegyeulőtlenkarú kétkarú emelőt, a felfüggesztési és alátámasztási pontokat. Az emelők beosztásai messzebbről is jól láthatók. Nincsen rajta semmi felesleges jelzés, ami 100 zavarólag hatna. A felfüggesztés és kapcsolások karikákkal ellátott zsinórokkal történnek, mert azok érzékenyebbek, szélszedve kisebb helyet foglalnak el és elkallódás eselén könnvebben pótolhatók 105 (10. ábra). Az elemi lermészellani állványhoz tartozó 2 db 5 cm átmérőjű csiga átmérői fekete tussal jelezve vannak s így a tanin lók könnyebben megállapíthatják, hogy az 110 álló csiga nem más, mint egyenlőkarú kétkarú, a mozgó csiga pedig í-gykarú emelő. A csigák helye az elemi természettani állványon meg van határozva.
