126674. lajstromszámú szabadalom • Szekundérelektron-erősítő és ezt tartalmazó berendezés

Megjelenik 1941. évi április hő 15. HAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126674. szám. VII/d. (VII/j.) osztály. — F. 8039. alapszám. Szekundérelektronerősítő. Fernseh Aktiengesellschaft cég, Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1937. évi május hő 31. — Németországi elsőbbsége: 1936. évi május hó 30. Javasolták már olyan szekundérelektronerősítők készítését, amelyek több egymás mögött elhelyezett, az elektronokat átengedő és elektronok felszabadítására alkal-5 mas elektródát tartalmaznak. Az ilyen elektródát a következőkben »felszabadító elektróda«-nak vagy »ütköző elektródásnak fogjuk nevezni. Az efféle erősítőben az elektronforrás-10 hói, pl. fotókatódából vagy izzőkalódából származó primérelektronokal az elektronokat átengedő, felszabadító elektróda felé gyorsítjuk, amely pl. háló, szita vagy fólia alakú és szekundéreleklronokat nagymér-15 lékben kibocsátó felülete van. A felszabadító elektródából leszakított szekunderelektronokat valamely anóda vagy további felszabadító elektróda felé gyorsítjuk. A felszabadító elektródák gyorsító vagy fé-20 kező hatásúak lehetnek, a szerint, hogy a megelőző elektródához képest nagyobb vagy kisebb-e a potenciáljuk. Hogy az ilyen erősítő hatásfokát lehetőleg növeljük, a találmány értelmében az 25 elektronátengedően szerkesztett anóda mögött iszekundérelektronokat kibocsátó lemezelektródát helyezünk el és ennek a lemeznek a potenciálját úgy választjuk jmeg, hogy az az anóda és az anóda előtt 30 elhelyezett felszabadító elektróda potenciálja között legyen. Célszerű továbbá átengedő, fékező elektródát iktatni az anóda ési a lemezelektróda közé és a fékező elektróda potenciálját úgy megválasztani, hogy az a lemez és az anóda potenciálja 35 között legyen. Az elektródáknak ez az elhelyezése és a potenciálok ilyen értéke lehetővé teszi az erősítőtényező igen nagymérvű növelését az eddig indítványozott berendezésekhez 40 viszonyítva. Olyan csövek, amelyekben csak gyorsító elektródák vannak és utolsó elektródájuk anóda, vagy olyanok, amelyekben az anóda mögött csupán több fékezőelektróda van, lényegesen kisebb erő- 45 sítést létesítenek. Az alantiakban a találmányt a csatolt rajz kapcsán részletezzük. Az 1. ábra a találmány szerinti cső példaképem megoldási alakját tünteti fel. 50 A 2. ábrán látható görbe az erősítés függését mulatja a lemezfeszültségtől. A 3. ábra szerinti görbe egy fokozat erősítését tünteti fel a háló szemnagyságának függvényében. 55 A cső —1— burájában —2— fotokatóda és több háló- vagy rácsalakú —3, 4, 5— és —6— gyorsító elektróda van. A szaggatott vonallal feltüntetett helyen további gyorsító elektródák is beiktathatok. A 60 —6— gyorsító elektróda után a —7— anóda következik, majd ezután a —8— fékező elektróda és a —9— lemez, amely a katódtói legtávolabb levő elektróda. Mindegyik elektróda a —10— henger vagy 65 falbevonat belsejében van, amelynek potenciálját előnyösen a katóda potenciálja közelében vagy azzal egyenlőre választjuk. A gyorsító elektródáknak elektródától