126673. lajstromszámú szabadalom • Szekunderelektron-erősítőcső és ezt tartalmzó berendezés
2 126673. üzembenlaiiásához szükséges berendezés egyes részeit is mutatja. Az —1— képeső falbevonat alakjában levő —2— anódát és —3— hengeres elek-5 Irodát lartalmaz, amelynek a katóda felé fordított oldalán —18— nyílása van. E mögött —4— elektróda van, amely szintén! hengeres. A —4— elektródában pl. négyzetes —19— nyílás van közvetlenül a—18— 10 n37 ílás mögött, amely az ismert módon a' szondanyílás előtt szabályos mozgásban vezetett katódsugár nyaláb eg\^ részének kirekesztésérc való. A —19— nyílás a kirekesztéshez szükséges nagyságú és alakú, 15 tehát kisebb a —18— nyílásnál. Azonban előnyös lehet a —18— nyílást használni fel kirekesztésre és ekkor a —19— nyílást ennek megfelelően nagyobbra készítjük. A —19— nyílás mögött ferdén álló —5— le-20 mez van, amely szemben fekszik az erősítő —9—11— hálóelek Irodáival. Ezek mögött —15— véglemez van. Az elektródák hozzávezeléseit a —6— és —7— csőtoldatokon ál vezetjük ki, mégpedig a jelző elek -25 Irodának vagyis az erősítő anódájának, valamint a -3— hengeres elektródának a hozzávezetéseit a —C>— csőtoldaton és az összes többi hozzávezetést a —7— csőloldaton vezetjük át. Az egyes elektródák fe-30 szüllségeit a vázlatosan feltüntetett —-17-feszülIségeloszlóból vesszük. A feszültségeket úgy választjuk meg, hogy az elektronokat a katóda potenciáljánál nagyobb, pl. 2.000 volt potenciálú —3-- hengeres elek-35 Irodával meggyorsítjuk. Az elektronok, miután átléptek a —18— nyíláson, lefékeződnek, minthogy a —4— elektródának kisebb, pl. 1.200 volt a potenciálja. Az —5— elektróda a kalódához képest oly mérlék-40 ben pozitív, hogy az elektronoknak a szekund érelcktronok felszabadításához kedvező sebességei kölcsönöz. A —9—12— elektródák fokról-fokra pozitívabb poleiiciálúak. A —14 és 15-45 elektróda fékező elektródaként hat. Az —5— elektródából felszabadított szekundérelcklronok részben a —4— henger belső falára ütköznek és ott további elektronokat szabadítanak fel, amennyiben nem 50 röpülnek közvetlenül a —9— háló felé. Hogy az —5— lemezből felszabadult elektronoknak meglegyen a lehetőségük arra, hogy kiterjedjenek és a henger falára jussanak, az —5— elektróda és első <—9— háló 55 közötti távolságot nagyobbra választjuk, mint az egyes hálók közölti távolságot. A —13— jelzőelektróda' a —8— vezeték révén az első —20— erősítőcső rácsához az 1. ábrán látható módon galvánosan, de kapacilív módon sűrítő közbeiktatásával 60 is csatlakozhat. Az első esetben a —3— hengeres elektródának .előnyösen a legnagyobb a pozitív feszültsége, a második esetben viszont ez az elektróda a cső —2— anódájával kapcsolódik és ez anőda po- 65 tenciáljával megegyező a potenciálja. A 2. ábra szerint az elrendezés olyan, hogy, a —4— elektróda —19— nyílásán álrepülő elektronok a —17— lemezre, esnek, ahol új eleklronokal szabadítanak fel. Ezek 70 a —1— elektróda belső oldalára ütköznek és az itt felszabadított eleklronokal a — 21— rács elszívja. A 1 elektróda belső és külső felülete egymástól villamosan elválasztott és különböző potenciálú is lehel, 75 mégpedig célszerűen a belső felület potenciálja nagyobb a külső felületénél. A további elektródák megfelelnek a —10—15— elektródáknak. A 3. ábra szerinti elrendezésnél az ál nem 80 engedő —22, 23, 21 és 25 felületeken 'többszörösen szekundéreleklronok szabadulnak fel. A 23, 21 és 25 elektróda kúpos, üreges lest. Minden felszabadító elektróda, tehát mind a folytonos felüle- 85 lel alkoló, mind az eleklronálengedő elektródák felülelél ismert módon a szekundéreleklronok kilövetéséi elősegítő réteg fedi. Szabadalmi igéni]pontok: 90 1. Szekimdérelcklron-sokszorozócső több, eleklronokal átengedő ülközőelekIrodával, hálóval, szilával, ráccsal, melynek jellemzője vékony elektronsugarat előállító eszköz, pl. ellenző és oly ütköző- 95 elektródarendszer, amely egy vagy több ál nem engedő, az elektronok által elsőnek ért ütköző felületet és több, az ezeken kiválasztott szekundéreleklronok útjában elhelyezett, eleklronálengedő ülközőelektródákal tartalmaz. 100 2. Az 1. igénypont szerinti sokszorozócső kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az átengedő elektródáknak a folytonos felületű ütközőeleklródáktől való távolsága nagyobb, mint az elektron átengedő 105 elektródák egymás közölti távolsága. 3. Az 1. igénypont szerinti sokszorozócső kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az átengedő elektródákból álló erősítőrendszer tengelye a sugár beesési irá- 110 nyához képest ferde.
