126673. lajstromszámú szabadalom • Szekunderelektron-erősítőcső és ezt tartalmzó berendezés

Megjelenik 1941. évi április hó 15. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126673. szám. VH/d. (VII/j.) osztály. — F. 8115. alapszám. Szekunderelektron-erősítőcső és ezt tartalmazó berendezés. Fernseh Aktiengesellschaft cég, Berlin—Zehlendorf. A bejelentés napja: 1937. évi augusztus hó 25. — Németországi elsőbbsége: 1936. évi szeptember hó 1. A találmány erősítőcső, amelyben szekimdérelektronok felszabadítását használjuk fel erősítésre, továbbá ezt a csövet tartalmazó berendezés. Ilyen csöveket pl. a 5 távolbalátási technikában fotókatódák elektronkibocsálásának erősítésére alkalmaznak. Ezeknek az erősítőknek különösen jelentős szerepük van olyan képszétbontó csövekben, amelyeknél a kaLódsugárnyaláb 10 egy részét helytálló szétbonlónyílással kirekesztjük. Az ilyen képcsöveknél ismeretes a szűk szétbontónyíláson át vékony sugár alakjában belépő elektronokat többszörösen két 15 felszabadító elektróda között ide-oda mozgatni, amikoris ezek minden egyes ütközéskor új szekund érelektronokat szabadítanak fel. Ezeknek a váltóáramú mezőerősítőknek azonban az a hátránya, hogy azok-20 hoz különálló, nagyfrekvenciájú rezgéseket létesítő készülékre van szükség, amely a fogyasztást növeli és amelynek üzeme gyakran nehézségeket okoz. Indítványozták már a képszétbontócső és az erősítő 25 olyan összekapcsolását is, hogy közvetlenül a képcső szétbontó ellenzője mögött több, átengedő, egymás mögött elhelyezett, felszabadító elektróda következik. Ez a kombináció azonban villamos és műszaki 30 okokból kedvezőtlen erősítőelrendezést tesz szükségessé a csőtengely irányában. Ezenkívül a nagyon finom sugár alakjában az első átengedő felszabadító elektródára eső elektronokat nem használjuk ki kedvezően. • A találmány értelmében a szekundérelek- 35 tronerősítőt olyanra készítjük, hogy a kis keresztmetszetű sugár alakjában az erősítőbe jutó elektronok mielőtt az erősítőnek a többfokozatú, átengedő elektródákból felépített részekbe jutnának, először egy vagy 40 Löbb át nem engedő, szekundérelektronokat kibocsátó felületre esnek, amelyből szekundérelektronokat szabadítanak fel. E mellett a nagy sebességgel belépő elektronokat, mielőtt az első elektródára ütközne- 45 nek, célszerűen annyira lefékezzük, hogy a felszabadításra kedvező sebességük legyen. Az első felületből felszabadított elektronok oldalirányban elszívhatok, úgyhogy az elektróda elrendezésnek nem kell a Be- 50 lépő sugár irányában lennie, hanem a képcsőhöz viszonyítva oldal- vagy keresztirányban helyezhető el. Az átengedő elektródák előtt elhelyezett felületek olyan kialakításúak, hogy azok potenciáljának meg- 55 felelő megválasztásával az első átengedő elektródára ütköző sugár kedvező alakja és pályája érhető el. Az elrendezés akkor is előnyös, ha olyan erősítőt használunk, amely katódsugárcsőhőz csatlakozik, amely- 60 bení a vékony sugarat él vezérli és a sugár egy részét az erősítőben szekundérelektronok felszabadítására használjuk fel. A rajz a találmány példaképem megoldási alakjait tünteti fel. 65 Az 1. ábra a képcső szondavégének metszete beszerelt erősítővel, a 2. és 3. ábra pedig az erősítőelektródák más elrendezéseinek vázlatos rajza. Az 1. ábra a cső