126671. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomástálló üreges fémtest előállítására

Megjelenik 1941. évi április hő lS. MAGYAR KIRÁLYI «slÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126671. szám. ' XXI/c. (Xll/e.) osztály. — D. 5065. alapszám. Eljárás nyomástálló üreges fémtest előállítására. Debor Hermann mérnök, München és Debor Róbert mérnök, Obermenzíng (München mellett). A bejelentés napja: 1938. évi március hó 18.—'Németországi elsőbbsége: 1937. évi április hó 1. A találmány eljárás olyan különleges üreges fémlestek előállítására, amelyek el­sősorban nagynyomású gázok felvételére használhatók és melyeknek lehetőleg kis 5 súllyal kell rendelkezniök. A találmány szerinti eljárással elsősorban gömbalakú, vagy más, több irányban görbüli üreges testeket állíthatunk elő. A szóbanforgó üreges testeket a követ-10 kező (egyenként hasonló célokra már fel­használt) rendszabályok új kombinációjá­val állítjuk elő: 1. az üreges kiindulási, lest, például hengeres cső kitágítandó he­lyének felhevítése, 2. a kitágulásnak be-15 lülről haló gáznyomással történő támoga­tása, 3. a kiindulási test végeire, például a csővégekre egyidejűleg tengelyirányú nyomás kifejtése. A találmányt az eljárásnak az az új-20 szerű foganatosítása jellemzi, mely szerint az önmagában véve ismeretes módon, vil­lamos fűtőáramkörbe ellenállásként be­kapcsolt kitágítandó rész felhevítését ad­dig fokozzuk, míg a fém nemcsak kép-25 lékennyé válik, hanem már az alkalmazott belülről ható rugalmas nyomás hatására; maradó alakváltozást szenved és a test falvastagságát a kívülről ható — csövek­nél tengelyirányú — összenyomás meg-30 felelő szabályozásával egyidejűleg úgy sza­bályozzuk, hogy az újonnan alakított üre­ges lest ugyanolyan falvastagságú legyen, mint az üreges kiindulási test a tágítás előtt, vagy hogy falvastagsága a kiindu-35 lási falvaslagságnál előre meghatározott mértékben kisebb vagy nagyobb legyen. Ilyen módon — a szerint, amint azt a felhasználás célja megkívánja — akár egyenletes falvastagságú üreges testeket, akár pedig olyanokat is előállíthatunk, 40 amelyek falvastagsága a test különböző helyein a szükséghez képest különböző. Az üreges fémtestnek a (önmagában; véve ismeretes) villamos ellenállásfűtési útján történő felhevítése lehetővé teszi, 45 hogy a fémnek a fémrészecskék egymás­hozképesli helyváltoztatásához szükséges nagyfokú képlékenységét annyi ideig tart­suk fenn, amíg az alakítást teljesen be nem fejeztük. Ez a hevítési mód lehetővé 50 teszi az új fémtest járulékos hőkezelését is. Ha például acélból készült üreges tes­tet, legnagyobb jósági érték elérésére, utó­lagos hőkezelésnek kell alávetni, úgy ezt a járulékos hőkezelést közvetlenül az ala- 55 kítás után végezhetjük, például a hőmér­séklet csökkentése vagy növelése vagy e két műveletnek a szükséges váltakozás­ban való foganatosítása útján. Az acél­ból készült üreges test normalizálását is 60 végezhetjük még az alakmásban közvet­lenül az alakítás után. Ha tehát például hengeres csőből gömb­alakú testet akarunk készíteni, akkor a tér­fogata övei és a találmány szerint lényegé- 65 ben változatlanul maradó felület mellett, nem az anyag nyúlásán, hanem a csőkö­peny ulánlolásán alapszik, ami a gömbkö­penyképzéssel arányosan történik. így pl. 50 mm átmérőjű és 200 mm hosszú hen- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom