126639. lajstromszámú szabadalom • Leágazó és összekötő szorító villamos vezetékekhez

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126639. szám. VH/g. osztály. — H. 10779. alapszám. Leágazó- és összekötőszorító villamos vezetékekhez. J. Wilhelm Hofmann cég, Radebeul 2, Dresden m. A bejelentés napja: 1931. évi november hó 17.* — Németországi elsőbbsége: 1930. évi december hó 24. Villamos vezetékekben leágazások és összekötések kiképzésénél szorítókat alkalmaznak, melyekét olyképen kell berendezni, hogy mind egyenlő nagy ke-5 resztmetszelű vezetékeket, mind pedig különbözően nagy keresztmetszetű vezetékeket össze lehessen egymással kötni. Ily szorítókkal szemben továbbá azt a követelményt támasztják, hogy az 10 összeköLött vezetékeket mechanikailag jól tartsák és jó állandó villamos érintkezést adjanak. Ilyfajta szorítók ismeretes kivitele kivágással és csavarmenettel ellátott szo-15 rítötestből, valamint a szorítőtest kivágásában mozgatható nyomórészből is áll. Csavaranyával a szorítótestet és a nyomórészt egymáshoz közelítik és a bevágásba behelyezett drótokat egymás-20 hoz szorítják, ilyfajta, kivágással rendelkező, ú. n. csavarszorítókat eddig rendszerint tömör anyagból olymódon dolgoztak ki, hogy kerek vagy hatélű rudakban a vezeték számára kivágást 25 martak ki, a szorítótest nyakát pedig ezután csavarmenettel látták el. Másik kivitel szerint a szorítótestet olyképen készítették, hogy a szegmensszerű keresztmetszetű profilozolt rudat 30 U-alakba hajlították. Ekkor a szorító kívánt alakzata keletkezett, azaz kivágás a vezeték számára és hengeres köpeny felületek a csavarmenet számára. A kivágással rendelkező 35 csavarszorítók ismert kiviteleinek még ami sok hátránya yan, különösen az érintkezőfelületek nagyságát illeti. Tömör anyagból marással előállított szorítóknál az érintkezőfelületek elég nagyok lehettek ugyan, amennyiben 40 megfelelően erős kerek vagy hatélű rudakat munkáltak meg. E mellett azonban különösen nagy mennyiségű volt a hulladék, amely a kész szorítóval nem állt arányban. Az anyag megválasztása is korlátozott volt, minthogy rendszerint csupán oly anyagokat alkalmazlak, amelyek könnyen munkáihatók meg, pl. sárgaréz vagy hasonló ötvözetek, amelyek azonban alkalmatlanok voltak, ha a szorítókat szabadban kellelt szerelni. Szegmensszerű rudakból hajlított szorítók esetén a szorítóknak csupán meghatározott legegyszerűbb alakúaknak kellelt lenniök. Az érintkezőiéiül et nagysága az alkalmazott csavarmenet átmérőjétől függött, vagyis az érintkezőfelületek nagyobbításánál evvel megegyezően a csavarmenettel ellátott hengeres szorítórész átmérőjét is nagyobbítani kellett. Az eddigelé ismert, kivágással rendelkező csavarszorílók e hátrányait a jelen találmány úgy küszöböli ki, hogy a szorítótest négy keresztalakúan eírendezelt lábbal ellátott lemezrészből áll, mimellelt két szembenfekvő láb U-alakban fel van hajlítva és körívalakban ívelve van, a másik két szembenfekvő láb pedig vályúszerűen ál van hajlítva, 45 50 55 60 65 70 ' Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt^ cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 47.856.