126602. lajstromszámú szabadalom • Optikailag letapintott hangfeljegyzéseket hangosan visszaadó óra vagy egyéb berendezés, valamint a hozzávaló optikai hangfeljegyzéseket hordozó lap

126601 í templomtornyokról vagy egyéb nyilvá­nos helyekről az időnek harangütéssel és/vagy harangjátékkal való jelzésére is, ami bárhol, igen egyszerű és olcsó 5 berendezés segélyével, tetszőlegesen fel­erősítve visszaadható. A találmány továbbá nemcsak órák­hoz, az idő bemondására vagy egyéb­ként hangosan való jelzésére alkalmas, 10 hanem mindenütt, ahol olyan szöveg mondandó be és/vagy hangjelsorozat adandó le, mely szakaszosan állandóan ismétlődő részeket tartalmaz. Ilyen al­kalmazások például reklámok bemon-15 dása, vagy áruházak személyfelvonói­ban az egyes emeletek és az illető eme­leteken árusított cikkek önműködő elő­zetes bemondása. Az utóbbi esetben az egyes emeletek bemondására vonatkozó 20 szövegrész szakaszosan állandóan is­métlődik, míg az egyes emeleteken áru­sított cikkek és ezek árai, az idény szerint váltakozik, ami a hangvissza­adó készülék hangfeljegyzésrészletei-25 nek kicserélését teszi szükségessé. A találmányt a vázlatosan megrajzolt foganalosítási példák kapcsán ismer­tetjük még részletesebben. Az 1. ábra az új hangvisszaadó be-30 rendezés vázlatrajza. A 2. ábra módosí­tott hangvisszaadó berendezés vázlat­rajza. A 3. ábra a 2. ábra szerinti hanghenger és az optikai letapintó szer­kezet közé iktatott közlőmű vázlatos 35 oldalnézete. A 4. ábra a hanghenger és a fényrekesztő szerv oldalnézete. Az 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala mentén vett keresztmetszet. A 6. és 7. ábra metszetben és részleges felülnézetben 40 mutatja a hangfeljegyzést hordozó lap­nak a hanghengeren való rögzítését. A 9/a, 9/b és 9/c ábrák fotocella elren­dezések oldalnézetét tüntetik fel, átlát­szatlan hanglaprögzítő sínek esetére. A 45 8. és 9. ábra ugyancsak a hangfeljegy­zést hordozó lapnak a hengeren való rögzítését mulatja hossz-, ül. kereszt­metszetben. A 10. és 11. ábra az új hangvisszaadó berendezés további ío-50 Iganatosítási példájának részleges ke­reszt-, ül. hosszmetszete. Az 1. ábra szerinti három, —a1 , a 2 és a3 — alaptest hordja a hangfeljegyzé­seket. Ezek az alaptestek, az ábrázolt 55 példa szerint, közös —b— hajtóten­gélyre erősített hengerek. A —b— ten­gelyt tetszőleges erőforrás, pl. óramű vagy a —c— villamos szinkronmotor, egyenletes forgásban tartja. Ha óráról van szó, az —a!— hanghenger az órák, 60 az —a2 — hanghenger a percek és az —a3 — hanghenger a másodpercek be­mondásához szükséges hangnyomok sorozatából álló hangfeljegyzést hord­hatja. Mindegyik hangfeljegyzés előtt 65 egy-egy —dl5 d 2 , ill. d3— optikai leta­pintó szerkezet jár ide-oda. Ezeket a hanghengerhajtó —b— tengely oly át­tétellel mozgatja, hogy az optikai le­tapintó szerkezetek haladási sebessége 70 a hangfeljegyzés hangnyomaiból léte­sülő csavarvonal emelkedésének meg­felel. Az ábrázolt példa szerint ezt úgy érhetjük el, hogy a —b— tengely mind­egyik optikai letapintó szerkezethez 75 egy-egy —f— bütykös korongot hajt, melyhez a —g— rúddal egyenesben ve­zetett letapintó szerkezetek, —h— ve­zérlörúd segélyével, —i— rúgó hatása alatt támaszkodnak. A —b— tengely, 80 az ábrázolt példa esetében, egy-egy —j, k— csigaáttétel közbeiktatásával, meg­felelően más-más forgássebességgel hajtja az —f— bütykös korongokat. Az 1. ábrán csak jelzett optikai hang- 85 nyomletapintő szerkezetek önmaguk­ban ismert kivitelűek lehelnek és kö­zelebbi ismertetésre nem szorulnak. Lé­nyeges csupán az, hogy e letapintó szerkezetek a hangnyomon keskeny 90 résnek az optikában való alkalmazásá­val vékony (pl. 0.01—0.03 mm szeles és 0.5—5 mm hosszii) sávot világítsa­nak meg és hogy az így megvilágított hangnyom által visszavert vagy szét- 95 szórt fény a —d— fotocellára essék. Ezek az optikai letapintó szerkezetek az 1. ábrán egyszerűség kedvéért elha­gyott, önmagában ismert, hangszórós, villamos erősítő bemeneti rácsához 100 csatlakoznak. A 2. ábra szerint, a hangfeljegyzést egyetlen —a— hanghenger hordja, a hangfeljegyzés azonban ez esetben is több részletre oszlik. így pl. a hang- 105 feljegyzés —m2 — részlete a percek, —m,— részlete pedig az órák bemon­dásához szükséges hangnyomok soroza­tából áll. A hangfeljegyzés hangnyo­mai mind az —mL —, mind az —m 2 — 110 részletben, a hanghengeren több, külön­külön zárt gyűrűt alkotnak. Ezért a —d— fotocelláikkal az —u— hangvisz­sz-aadó készülék villamos erősítőjének

Next

/
Oldalképek
Tartalom