126599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegőn romlásnak kitett tömegáruk, pl. különféle szénféleségek tartós tárolására

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126599. szám II/a/c. osztály. — S. 18346. alapszám. Eljárás és berendezés a levegőn romlásnak kitett tömegáruk, pl. különféle szénféleségek tartós tárolására. Szikla Géza, műszaki igazgató, Budapesten. A bejelentés napja: 1940. évi június hó 13. Ismeretes, hogy különféle tömeg­áruk, pl. szénféleségek raktározásánál komoly veszteségek lépnek fel, ame­lyek a tartós tárolást gazdaságtalanná 5 teszik. A különböző szénféleségek — levegőn raktározva —, a lassú oxidá­ció következtében felmelegszenek és ez a felmelegedés, a folyamat számára kedvező körülmények esetén, nemcsak 10 a. szén fűtőértékének számottevő és egyre fokozódó csökkenésére vezet, ha­nem a tárolt széntömegek öngyulladása folytán teljes elértéktelenedést, illetve pusztulást okozhat. A melegedés — a 15 Számottevő értékcsökkenés — és az ön­gyulladás ellen a raktározott szénré­tegek vastagságának korlátozásával és a szénréteg hőmérsékletének állandó ellenőrzésével és szükség esetén a tá-20 rolás megszakításával szokás védekezni. így pl. tapasztalat szerint szabadban tárolt magyar eocén szenek megenged­hető rétegvastagsága kb. 1,5—2 m. A magasságnak a korlátozása nagyobb 25 szénmennyiségek tárolását, a szükség ges területek mértéktelen nagysága miatt, gyakorlatilag igen megnehezíti; másrészt pedig még ilyen alacsony ré­tegben tárolva is, a fűtőérték csökke-30 nése már néhány havi tárolás után a szóbanforgó szén geológiai kora és tu­lajdonságai szerint 10—20, sőt több o/o-ot is kitehet. A tárolt szén ilymérvű íűtőértékcsökkenése általános nemzet-35 gazdasági szempontból ép oly káros, mint magángazdasági érdekből, mely utóbbi akadályozza, hogy a szén­fogyasztók és termelők, akár légvédel­mi okokból, akár a fogyasztás vagy termelés egyenletessé tételével járó, ra- 40 cionalizálás céljából számottevő kész­leteket tároljanak. A tárolás helyes megoldásához fű­ződő érdekekre való tekintettel, cél­szerűnek látszott a szokásos módon 45 tárolt széntömegek romlásának, felme­legedésének és begyulladásának fizikai körülményeit, illetve lefolyását köze­lebbi vizsgálat alá venni. Ismeretes, hogy lassú oxidáció már 50 a gyulladáspont alatt, tehát kis hő­mérsékletnél is megindul. E lassú oxi­dáció közben felszabadalult reakció-hő a szemcsék közötti levegőrészeket is lassan felmelegíti és a felmelegedett 55 levegőrészek a kürtőhatás következté­ben felszállni igyekszenek. A felszálló levegő helyébe a szénrakás ferde ol­dalfelületén át friss levegő áramlik a szénrakás belsejébe. Előáll ilymódon 60 az 1. .ábrán —a— nyíllal jelölt levegő­áramlás a szénrétegen keresztül. Ezen az oldallevegőzésen kívül a szénréteg belsejébe az 1. ábrán —b— nyíllal je­lölt levegőáramlás is juttathat levegőt. 65 Ezen utóbbi áramlás létrejöttét elő­mozdítják a szén nagyobb reaktivitású avagy katalitikus hatású szennyeződé­sei, pl. kénvegyületek, stb. Ezek a szén­réteg egyes pontjaiban meleg-gócokat 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom