126597. lajstromszámú szabadalom • Katódasugárcső

2 12659 7. csökken, mimellett e növekvő és csökkenő erősségű elektrosztatikus mezők egy ten­gelyirányú mágneses mezőbe teljesen be­merülnek. A találmány további tanítása 5 értelmében az elektronsugarat tengelyirá­nyú mágneses mezőbe teljesen bemerülő állandó elektrosztatikus mezőnek hirtelen kitesszük, majd abból hirtelen kivonjuk, mimellett a sugár az állandó mezőben 10 előre meghatározott hosszúságú távolsá­got fut be. A találmányt a rajz kapcsán részlete­sebben ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti példaképen! 15 távolbalátó adócső hosszirányú metszete; a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott cső ke­resztmetszete az 1. ábra 2—2 vonala sze­rint; a 3a. ábra az 1. ábrán bemutatott elek-20 troszlatikus kitérítő szerelvény hosszmet­szete; a 3b. ábra a 3a. ábra szerinti szerelvény­ben az elektrosztatikus mezőeloszlást fel­tüntető diagramm; a 25 la. ábra az 1. ábrán bemutatott elek­trosztatikus kitérítő szerelvény módosítása és a. 4b. ábra a 4a. ábra szerinti szerelvény­ben az elektrosztatikus mezőeloszlásl fel -30 tüntető diagramm. Egészen általánosan a találmány szerinti berendezésnek légtelenített burkolata van, amely egyik végén előnyösen mozaiklí­pusú ernyőt, másik végén pedig eleklron-35 ágyút foglal magában, amely xitóbbit egy vagy több elek Iron gyűjtő elektróda vesz körül. Mozaiktípusú ernyő alkalmazása cselén, az ernyő mellső felülelén rendkívül nagyszámú, egymástól kölcsönösen elszi-40 gelell, fényvilhimosan érzékennyé tett ré­szecske van és az ernyő úgy van elhe­lyezve, hogy azt az elektronágyúból jövő elektronsugár letapogathatja, mimellell azon a tárgynak továbbítandó optikai képe 45 fókuszba gyűlik. Az elektron ágyú és az ernyő közötti feszültség úgy van beállítva, hogy az elektronsugár aránylag kis sebes­séggel bocsátódik ki és az ernyőt rendkí­vül kis vagy lényegileg nulla sebességgel 50 éri, azaz olyan sebességgel, amely az er­nyőre való felütődés pontjánál a nullát megközelíti. Üzem közben az ernyő vagy mozaikelektróda elemi területei az azokra eső fény erősségével arányos elektrosztati-55 kus feszültségeket vesznek fel; így a mo­zaik jobban megvilágított részecskéi na­gyobb pozitív elektrosztatikus töltéseket vesznek fel, mint a meg nem világított részecskék és ezeket a pozitív töltéseket, amelyek az átviendő kép elektrosztatikus 60 mását jelképezik, a kis sebességű letapo­gató elektronsugár semlegesíti. Az elek­tronágyú és az ernyőelektróda között egé­szen végig egyenletes tengelyirányú mág­neses mezőt létesítünk és olyan eszközö- 65 ket alkalmazunk, amelyek e tengelyirá­nyú mezőn belül elektrosztatikus mezőt keltenek, hogy a sugár az ernyőt letapo­gassa a nélkül, hogy nem kívánatos ki­térítő vagy zavaró hatások lépnének fel. 70 Az 1. ábra ismertetésére áttérve, az ott bemutatott csőnek légtelenített —1— bur­kolata van, amely egyik végén a 2 ernyőt vagy mozaikelektródát, másik vé­gén pedig az elektronágyú-szerelvényt fog- 75 lalja magában, amely utóbbi a mozaikelek­tróda felé elektronokat bocsát ki. A szokásos típusú elektronágyú-szcrel­vény magábanfoglalja az elektronkibocsáló --3-- kálódat, a szokásos előfeszültségi te- so léppel összekötött -i— elektródát és a 3— katódához képest pozitív feszült­ségen tartott első --5-— anódát. Az első —-5— anódát elhagyó elektronáram arány­lag kis sebességre gyorsul fel és lelapo- 85 galó elektronsugárrá összpontosul, amelyet az ernyő vagy mozaikeleklróda mellső fe­lületén a második —G— anőda gyűjt fó­kuszba; ez utóbbi anóda előnyösen nyí­lásos csőalakú szerv, amely az első —5— 90 anódát részben körülveszi. Az első -—5— anódát és a második - -fi - anódát a-—7— telep a katódához képest a kívánt pozi­tív feszültségeken tartja. Szorosan az elek­tronágyú mellett, a —6— anóda és az er- 95 nyő közöli központi nyílású -8— clek­trongyiijlő-elektrődál alkalmazunk, ame­lyen a sugárnak az ernyőt el nem érő elektronjai összegyűlnek, mimellett az al­kalmazott nyílás az eleklronágyú és az 100 ernyő közölt akadálytalan elektronáram­lást lesz lehetővé. Az elektronágyúval szembenfekvő —2— mozaikelektróda el őny ösen gyakorlatilag átlátszó szigetelőlemezből, pl. —9— csil- 105 lámlemezből áll, amelynek hátsó felüle­tén átlátszó vagy félig áttelsző, villamosan vezető —10— réleg, mellső felületén pe­dig rendkívül nagyszámú, egymástól el­választott, fényérzékeny —11— részecske no van. A mozaikelektródát úgy állítjuk élő, hogy az egyenletes, mintegy 0,05 mm vas­tagságú —9— csillámlemezt a kívánt nagy­ságban kialakítjuk, majd e lemez egyik ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom