126576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz és oxidmentes kloridok előállítására

Megjelenik 1941. évi április hó i. MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126576. szám. IV/h/1. osztály. — F. 8909. alapszára. Eljárás víz- és oxidmentes kloridok előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1927. évi március hó 30.* ki, hogy az ömledék felületét megnö-r véljük. A csekély mennyiségű MgO-t tartalmazó vízmentes MgCl^-nak (vagy karnalilnak vagy egyéb MgCl2 -t tartal­mazó ömledékeknek) az olvadáspont 40 közelében meglehetősen vastagon fo­lyós keverékei, miként megállapítottuk, növekvő hőmérséklettel elegendően híg­folyós iszapolásokat adnak, úgyhogy azokat töllőtestekkel töltött csörgedező-45 toronyban eredménnyel lecsurgathat­juk és e keverékek hígfolyósak marad­nak akkor is, ha (HCl-gáz, foszgén vagy ennek előállítási keveréke helyett) a kloridképződéshez klórt használunk és 50 ennekfolytán a magnéziumoxidhoz va­lamilyen reakcióképes alakban (mint kokszpor, faszénpor stb.) egyenértékű mennyiségű szenet kell kevernünk. A találmány értelmében az előkészí- 55 tett ömledéket csörgedeztető toronyba folyatjuk, amely pl. szemcsézett koksz­szal van töltve. A csörgedeztető tor­nyot, ha a hőveszteségeket a klórozás hőfejlődése nem fedezi, külső fűtéssel 60 hevíthetjük; célszerűbb azonban, ha belsőleg villamos úton fűtjük, amikor­is a koksztöltés önmaga ellenállásként használható. A toronyban való elosz­lása folytán igen nagy felületű lecsur- 65 gó ömledékkel az alulról bevezetett fel­szálló reakciógáz szemben áramlik. Re­akciósgázként vagy kloridképzőszerként azonos módon a következők jönnek: tekintetbe: HCl-gáz, klór vagy a klór 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlováW szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 26647. Vízmentes magneziumkiorid előállí­tására való különböző ismert eljárá­sok abból indulnak ki, hogy magné-í ziumoxidot HCl-gáz behatásának tesz-5 nek ki, vagy hogy magnéziumoxidnak! redukáló anyagokkal, mint főleg szén­nel való keverékeire magasabb hőmér­sékleten klórt hagynak behalni. Ezek­nél az eljárásoknál az a körülmény 10 jelent nehézségei, hogy a magnézium­oxidot tartalmazó összefüggő ömledék­nek. pl. tégelyben HCl-gázzal vagy klórral való kezelésével nem lehet a reakció kívánt fokát elérni, mert az 15 ömledék a gáz átáramlásakor túl ke­vés gázt old és hoz a magnéziumoxid'­dal reakcióba. Ezért javasolták már, hogy a reakciót oly hőmérsékleti fel­tételek mellett vezessék, melyeknél a 20 keletkező MgO-MgCl2 -keverékek, illetve MgO-szén-MgCl2 -keverékek állandóan meg nem ömlesztett állapotban marad­nak. Ebben az esetben a reakciót tény­leg közel kvantitatíve foganatosíthat-25 juíí; a MgO utolsó maradékainak az átalakítása azonban az effajta eljárás­nál, melynél a hőmérsékletnek az MgCl2 ­-MgO-keverék zsugorodási vagy olva­dási hőmérséklete fölé való emelkedé-30 sét el kell kerülnünk, túl sok időt vesz igénybe. Kitűnt, hogy a megömlesztett MgO­MgCl2 -keverékkel való dolgozásnál a magasabb hőmérséklet jelentős előnyeit 35 egyszerű módon akként használhatjuk]

Next

/
Oldalképek
Tartalom