126565. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelenik 1941. évi április hó i. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126565. szám. VII/d. osztály. — P. 9593. alapszám. Villamos kisülőcső. N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1939. évi március hó 24. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi március hó 25. A találmány villamos kisülőcső, ú. n. szekúnderelektródával ellátott elektródarend szerrel, melynél ez a szekunderemisszió-elektróda oly elrendezésű, 5 hogy a primerkatóídából nem látható. Egy vagy több szekunderemisszióelektródát tartalmazó kisütőesövek alkalmazásánál az a nehézség adódik, hogy az egyes elektródáknak szokásos 10 egymás mögötti elrendezésénél, az ilyen elektróda emissziója a cső üzeme közben igen gyorsan csökken annak következtében, hogy a prímerkatódáról elgőzölgő anyag a szekunderemisszió-15 elektródára jut és ezt megmérgezi. E nehézség leküzdésére javasolták már aZ elektródák oly elrendezését, hogy a primerkatódáról elgőzölgő anyag a szekunderemisszióielektródát el ne árhes-20 se; e célból a szekunderemisszióelektródát a primerkatódából nem láthatóan rendezték el és a primerkatódából kilépő elektronokat a szekunderemisszióéi ektrődához görbített uályá-25 kon át juttatták. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a hátrányok ez esetben sincsenek kiküszöbölve; kitűnt, hogy az így elrendezett szekunderemisszióielek-30 tróda még mindig aránylag rövid élettartamú. Kísérletek alapján találtuk, hogy ezt ma hőfejlődésre kell visszavezetnünk, melyet a primerelektronoknak a szekunder emisszió elektródára 35 való felcsapódása idéz elő. A találmány szerint villamos kisütőcsőben a primerkatódából nem láthatóan elrendezett szekunderemisszióelektródát mesterséges hűtéshez való szervekkel látjuk el. 40 Kitűnt, hogy a találmány vSzerinti csőszerkezet alkalmazásával az előbb említett nehézségeket messzemenőleg küszöbölhetjük ki, minthogy a hűtőszervek alkalmazása révén a szekunder- 45 emisszióelektróda hőmérsékletét oly alacsony értéken tarthatjuk, hogy igen rövid élettartamtól, kiváítképén az emisszióanyag bomlása vagy hasonló jelenségek következtében, többé tárta- 50 nunk nem kell. Az itt felsorolt hátrányok természetesen a primerkatódából láthatóan elrendezett szekunderemissziőelektródáknál is megvannak; ekkor azonban a pri- 55 merkatódáról a szekunderemissziókatódára mindenkor fém gőzölög, pl. bárium, ha a primerkatóda, ú. n. oxidkatóda, úgyhogy a szekunder-emisszióképesség csökken. Ennek leküzdésére 60 azonban a szekunder-emissziókatódát melegítik, sőt hevítik, hogy ez a fém vagy ismét elgőzölögjön vagy vegytani úton ártalmatlan vegyületté alakuljon át, vagy pedig mélyebben levő rétegek 65 felé diffundáljon. A szekunder-emisszióelektróda hűtése ez esetben az átgőzölgött fém ártalmatlanná tételét éppen megakadályozná. A találmány alkalmazásával csupán a primerkatódából nem 70