126556. lajstromszámú szabadalom • Függőleges megvilágító fluoreszkáló tárgyak mikroszkópos megvizsgálására

2 126556. garak számára és ha végül a használt ragasznak a látható fény számára nagyobb fénytörési száma van, mint amilyen az elsősorban talált részé. A függőleges meg-5 világító keresztmetszetének alkalmas választásánál elérhetjük azt, hogy a mikroszkópszemlencsc nyílását a megvilágítósugárnyaláb épúgy teljesen kitölti, mint a képsugárnyaláb. Azonkívül a megvilágító-10 sugárnyaláb visszaverődésénél, tökéletlen visszaverődés folytán, veszteségek nem lépnek fel és a képsugaraknak a megvilágító második részén való áthatolásánál, részleges visszaverődés folytán, káros vesz-15 teségek nincsenek. A függőleges megvilágító különös előnyös kiviteli alakját kapjuk, ha azt három részből ragasztjuk össze, mimellett a képsugarak által második helyen talált rész 20 lemezes és azt a két másik rész zárja be és, ha továbbá az utolsó sorban talált rész olyan anyagból áll, mint az elsősorban talált rész. E mellett célszerű a bezárt részt kis vastagságú síkpárhuzamos 25 lemezzé kialakítani. Természetes, hogy a megvilágító ama része számára, melyen a megvilágítósugarak hatolnak át, olyan anyagot kell választimi, melynek ultraibolya sugarak számára elegendő átenged őké-30 pessége van. Anyag a— hasáb kettőskönmní flintüveg b hasáb foszfátnehéz 35 koronaüveg ragasz monobromnaftalin Az a szög Megvilágításra olyan sugárforrást használunk, mely lényegében 366 m u hullám-40 hosszúságú sugarakat bocsát ki. Az —a— hasábba való belépés után a sugarak a —c— ragaszfelületre esnek, melyén teljes visszaverődés folytán a —d— mikroszkóplencse tengelyének irányában eltéríttetnek. 45 A —d— szemlencse a sugarakat az — e— tárgyon egyesíti és ott fiuoreszkálást létesítenek. Az — e— tárgyból kisugárzott fluoreszkáló fénynek hullámliossza lényegében 546 m M .A képsugarakat a —d— 50 szemlencse a sugárbeesési irány ellenében az —a- hasábba vezeti és a —c— ragaszfelületre esnek, mely azokat az —a— és —b— hasáboknak fénytörési számainak kis különbsége miatt, látható fény számára A kivitelnek egyszerűsített alakja adó- 55 dik ki, ha a bezárt lemezes rész helyett kizárólag ragaszréteget alkalmazunk. Szükséges, hogy a használt ragasz az említett lemez optikai tulajdonságaival bírjon, azaz szükséges, hogy egyazon fénytörési száma 60 legyen a látható fény számára, mint amilyen a bezáró részeké és ultraibolya sugarak számára fénytörési száma kisebb legyen. A rajz a találmány két példaképem ki- 55 viteli alakját vázlatos metszetben tünteti fel. Az 1. ábra az első kiviteli alak, míg a 2. ábra a második kiviteli alak. Az 1. ábra szerint a függőleges megvilá- 70 gító az egymással összeragasztott két -—a— és —b— hasábból áll. A —c— ragaszfelület, melyben a két a és —b— hasáb van összeragasztva, a --d- mikroszkópszemlencse tengelye által a- szög alatt 75 metszett sík. A megvilágítósugarak felülről esnek be a szemlencsetengelyhez képest —2a— szög alatt. A sugarak bemeneti és kimeneti felületei derékszög alatt állnak az illető sugárirányokra. A követ- 80 kező táblázatban egyik példa bevált kivitelének anyagai és -n— fénytörés számai vannak megadva különböző hullámhosszúságú sugarak számára. n érték n érték .VÍG 111 u 85 366 niM számára számára 1.5788 1.5509 1.5731 1.5513 1.77 1.07 = 4,875° 90 általánosságban akadálytalanul átengedi. Az —e— tárgyon visszaverődő megvilágítósugarakat azonban a —-c— ragaszfelület megint teljesen visszaveri és a beeső sugarak irányában veszteség nélkül visz- 95 szadobatnak. A leírt kiviteli alak a tárgy színhibamentes képét nem adja. Ha ilyen kívánatos, akkor színtelcnítésére még külön módszereket kell alkalmazni. Lehetséges példaképen a —b— részre járuló- 100 IÍOS hasábot ragasztani, vagy a —c— ragaszfelületnek rézsútos, eltérő hajlást adni, rnimellett a sugáriránynak adott esetben keletkező eltérítését az eszköz megfelelő hajlásával kellene kiegyenlíteni. 105 A színhibák kiküszöbölése egyszerű módon sikerül a függőleges megvilágítónak