126556. lajstromszámú szabadalom • Függőleges megvilágító fluoreszkáló tárgyak mikroszkópos megvizsgálására

Megjelenik 1941. évi április hó 1. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 126556. szám. VIII d. osztály. — Z. 2320. alapszám. Függőleges megvilágító fluoreszkáló tárgyak mikroszkópos megvizsgálására. Carl Zeiss gyári cég, Jena. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 10. — Némeibirodalmi elsőbbsóga: 1939. évi március hő 11, A mikroszkopiában használatos függőleges megvilágítók hátránya, hogy a rendelkezésre álló fénynek egy része nem • hasznosítható éspedig vagy azért, mert a 5 fényt átengedő Beck-féle lemez a fénynek csak egy részéi veri vissza és a képsugarak egy része ismét visszaverődés folytán kihasználatlanul veszendőbe megy, a Nachelféle prizma használata esetén pedig a su-10 gárkeresztmelszet részbeni lefödése miatt a képsugaraknak csak egy része jut a szemlencsébe. Bár a Nachet-féle megvilágító előnye a Beck-féle megvilágítóval szemben, hogy a fényveszteség kisebb, 15 mégis azért hátrányosabb, mert a képsugárnyaláb nyílását korlátozza és ez annyit jelent, hogy a szemlencse sajátos felbontóképességének kihasználása tökéletlen. Mint ismeretes, függőleges megvilágílók-20 nál, melyek polarizáló hasábokból állanak, az igen nagy fényveszteség .azon alapszik, hogy a polarizáció művelete, szükségszerűen, a hozzávezetett fény egy részének veszteségével van összekötve. A fluo-25 reszkáló tárgyak megvizsgálására alkalmilag használt függőleges megvilágítók is, melyekhez a fényt a mikroszkópszemlencsét körülvevő gyíírűs lencsén át vezetjük a tárgyhoz, annyiban fényvesztesé-30 gekkel vannak összekötve, amennyiben szerkezetük miatt a megvilágító fénynek csak egy része juthat' a tárgyhoz. Azonkívül lárgymegvilágílásra alkalmatlanok akkor, ha erősen nagyító tárgylencsét hasz-35 hálunk, mert ilyen szemlencséknél a tárgytól való szabad tárgytávolság rendesen túlkicsiny ahhoz, hogy a fény bemenetének elegendő tere legyen. A találmány függőleges megvilágító floureszkáló tárgyak mikroszkópos megvizs- 40 gálására. A találmány szerint olyan fényforrással kapcsolatban veendő használatba, mely lényegében ultraibolya sugarakat bocsát ki, melyek a tárgyal villódzásba, azaz fluoreszkálásba hozzák és ezzel lát- 45 ható mikroszkópos kép keletkezik. Az ismeretes függőleges megvilágítőknar fellépő hátrányok az említett megvilágítóval lényegében kiküszöbölhetők, ha az a találmány szerint különböző anyagú, leg- 50 alább két hasábos részből van összeragasztva, amelyek úgy vannak megválasztva, hogy fénytörési számuk a látható fény sugarai számára csekély mértékben különbözik egymástól, míg ultraibolya suga- 55 rak számára igen erősen tér el egymástól, ha továbbá a két rész olyan síkban határos, melyet a mikroszkópszemleiicsén átható képsugárnyaláb tengelye olyan szög alatt metsz, mely a képsugaraknak a fé»y 60 által elsősorban talált egyik részéből a másik végébe való átmeneténél kisebb, mint az ultraibolya sugarak teljes visszaverődésének határszögével csökkentett derékszög és nagyobb, mint a látható suga- 65 rak teljes visszaverődésének határszögével csökkentett derékszög, ha továbbá az ultraibolya sugarak számára való, elsősorban talált rész fénytörési száma nagyobb, mint a másik résznek fénytörési száma e su- 70