126554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haszonállatok hatékonyabb hizlalására, valamint e hizlalás céljára, úgyszintén élesztőtáplálékul is felhasználható erőtakarmányok előállítására

126554. Lovakkal, szarvasmarhákkal, birkákkal slb. a megengedett határok között, tetszés szerinti mennyiségben mint abrak etethető. 5 Hízó sertésekkel célszerű, a nyálképződés fokozása céljából és a természetszerűség kedvéért, minden etelés kezdetén bevezetőül, az össztakarniány száraz anyagtartalmának meglő felelő 10 o/o-nyi mennyiségű szemes árpát és 10 o/o-nyi mennyiségű szemes tengerit feletetni. A takarmány további 80 o/o-át pedig a leírt erő takarmány képezze. 15 Zsírra hízó sertésekkel célszerű, 1000 kg élősúlyra vonatkoztatva, 30 kg szárazanyagot tartalmazó takarmán3'mennyiséget feletetni, amelyben átlag mintegy 2 kg emészthető fehérje 20 és 25 kg keményítőérték foglaltatik. Ebből az egyes súlycsoportok pontos adagjai könnyen kiszámíthatók. Természetesen a szükséges takarmánysó és takarmánymész adagolását sein szabad 25 elhanyagolnunk. Baromfiakkal az erőlakarmányt tetszés szerinti mennyiségben a felvevőképesség határáig etethetjük kitűnő eredménnyel. 30 2. kiviteli példa. A keményítőtartalmú szemes terményeket,'" főleg a kukoricát pörkőlőgépen hajtjuk át és azt 200—300 C° közötti hőhatásnak tesszük ki addig, amíg 35 a gabonaszemben levő keményítő dextrinné nem alakul át. x\zónban ügyelni kell arra, hogy a gabona meg ne égjen, tehát túl ne pörkölődjék. Az így kapott terméket, mely vol-40 taképen a pattogatott kukoricának felel meg, mintegy másfélszeres, egész kétszeres mennyiségű vízzel elegyítve lakarmányfüllesztőben vagy más erre alkalmas edényben pároljuk, illetve 45 megfőzzük. A kapott pépes anyagot kádba vagy más edénj'be ürítjük ki és 65 C°-ra hűtjük le. E hőfokon kezdve a pépes főzetet malátával az 1. példában meg-50 adott módon elcukrosítjuk. A végtermékben dextrinek, maltóz, dextrőz és cukrosító enzim van. A kapott erőtakarmány épúgy használható, mint az 1. példában említet-55 tűk. 3. kivileli példa. Szemes terményeket, célszerűen megdarálva, mintegy kétszeres mennyiségű vízzel, a gumós terménveket pedig mintegy félszeres mennyiségű vízzel 60 keverve, üstben vagy takarmánypárolóban megfőzzük, illetve pároljuk. E művelet befejeztével a főzetet egy erre. alkalmas edénybe ürítjük ki és azt 80 C°-ra hagyjuk lehűlni. Ekkor 65 a főzeiben levő keményítő elfolyósítása céljából 3 o/o-nyi mennyiségű friss, hosszú malátát keverünk bele jól megzúzott és kevés vízzel péppé dörzsölt állapotban, folytonos és alapos keverés 70 közben. Majd lassú lehűlés után 65 C°-on 4 0/0 ugyanilyen malátát keverünk be az előbb ismertetett módon a íőzetbe, végül 40—45 C° körüli hőmérsékletre 75 lehűlni hagyva még 3 o/0

malátát adagolunk be, szintén az előbb leírt módon és minőségben. Az egyes fázisok közötti időtartam itt se legyen rövidebb egy-egy óránál. A beadagolandó 80 maláta mennyiségét, a szárazanyaglartalomra vonatkoztatjuk. A kapott erőtakarmány dextrin, maltóz és dextróztartalmú és aktív cukrosító enzimet is tartalmaz. 85 Szintúgy használható takarmányozásra, mint ahogyan az 1. példa kapcsán ismertettem^ 4. kivileli példa. Hüvelyes (pillangós), olajos vagy er- 90 dei, fehérjékben dús. magvakból 20— 30 C° körüli hőmérsékleten, csíráztatással készítünk malátát. Ezt a malátát frissen, vagy megszárítva, továbbá bármilyen módon fel- 95 dolgozva tisztán vagy más terményekkel, illetve azok feldolgozott termékeivel keverve feletethetjük. E maláták a szokásos árpamalátától abban különböznek, hogy a kiindulá- 100 sul használt fehérjékben dús magvak fehérjetartalma a maiátázáskor oldhatóvá válik s ezért e maláták túlnyomólag peptonokat és amidokat, továbbá aktív hatású fehérjebontó enzimeket 105 is tartalmaznak. Az így kapott maláták ezért könynyen emészthetők és a növényi fehérjék megemésztését elősegítik, továbbá a fehérjék lebontására is alkalmasak. 110 E maláták még az erjedési iparok-