126544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ipari gázok tisztítására

12« 5 44; 3 kul át. A folyadék aktiválási foka tehát a levegővel való kezelés mértékétől függ. Szükséges, hogy a folyadéknak az eljárás folyamán bizonyos állandó aktiválási foka 5 legyen, vagyis az aktív tioszulfátvegyület egy nagyobb fokot mutasson a levegővel való kezelés után. A gázmosás folyamán az aktiválási foknak ennélfogva nem szabad teljesen eltűnnie ,s bizonyos tartaléknak 10 kell, mint állandó aktiválási foknak meg­maradni. Ez azért szükséges, hogy az üzem, valamint a tisztítandó gáz mennyiségének ingadozásait kiegyensúlyozzuk. Szükséges ez a renclszabáty azért is, mert a teljes 15 mértékben , tioszulfáttá redukált folyadék újbóli aktiválása jelentékenyen lassúbb fo­lyamat, mint a raktározott oxigént tartal­mazó folyadéké, minthogy a "folyadék tel­jes redukciójakor nemcsa'k a tioszúlfát, 20 hanem a katalizátor is redukálódik. Már pedig fontos, hogy a folyadék annyi oxi­gént tartalmazzon, hogy abban a katali­zátor állandóan peroxid alakban Jegyen jelen. így pl. 1 mol tioszulfátot tartalmazó 25 folyadék áramlási sebességét a mosóban olykép szabályozzuk, hogy a folyadék ne redukálódhassák teljes mértékben, hanem ;a mosóból kifolyó oldat még legalább az össztioszulfát 10 o/0 -át tartalmazza aktív 30 formában. Ez a felesleg, amely a tiosziü­fáttal szemben jóddal nem mutatható ki s az össztioszulfát mennyiségéből könnyen ellenőrizhető, mint állandó aktiválási fok, mindig megtartandó. Az állandó aktivá-35 lási fok a mosóba bevezetett gázmennyi­séggel is szabályozható, amikoris a szá­mítás alapját az képezi, hogy 10 liter mo­sófolyadékkal mintegy 3000, ammónia je­lenlétében mintegy 6000 liter gázt tisztít-40 hatunk meg a kénvegyületektől. Ha a gáz ammóniát is tartalmaz, ak­kor 60'-ig a folyadékban elnyelt ammónia és kénhidrogén ammómumtioszulfáttá ala­kul át. Ez a folyamat kellő mennyiségű 45 oxigén jelenlétében igen gyorsan megy végbe. Az ammóniumlioszulfáttal telített oldat viszont 60°-on felül, a legkedvezőbben 80°-on gyorsan oxidálható kénsavas ammó­niává. Ha a gáz ciánvegyületeket is tar-50 talmaz, akkor feltéve, hogy a ciánt az ammóniával és kénhidrogénnel egyidejű­leg akarjuk a folyadékból eltávolítani, a legcélszerűbben úgy járunk el, hogy két mosóban dolgozunk. Az első mosóban ala-55 csonyabb hőmérsékleten, pl. 60°-ig ammó­niumtioszulfátot képelünk s a ciánt íammó­nuunrodanát alakjában elnyeletjük, míg a második mosóban a folyadék hőmérsék­letét emelve azt csakis levegővel kezeljük s az ammóniumtioszulfátot" szulfáttá oxi- 60 dáljuk. Ezt a folyamatot a körfolyamban tartott folyadékkal addig folytatjuk, míg az oldat a telítettségi fokot el nem éri. A folyadék egy részét ekkor kristályosítás céljából a rendszerből elvezetjük, míg az 65 anyálúgokat, melyek még használható ka­talizátort tartalmaznak, a folyadékba visz-­szavezetjük. A körfolyamban tartott fo­lyadék térfogatveszteségeit víz hozzáadás­sal pótoljuk. A kristályosításra elkülöní- 70 lett folyadékot a rodanát megbontása cél­jából még kénsavval is kezeljük. Ha azon­ban a ciánvegyületeket nem akarjuk a töb­bi eltávolítandó vegyülettel együtt a gáz­ból kimosni, akkor a gáztisztítást a leg- 75 célszerűbben mindjárt 80°-on egyetlen mo­sóban végezzük, amikoris az abszorpcióval egyidejűleg rögtön ammónium szulfát ke­letkezik az oldatban kénkiválás mellett. A cián ekkor a gázban visszamarad s külön 80 eljárással távolítandó el. A folyamat így sokkal egyszerűbb. A szerves kénvegyületek, főképen mer­kaptánok, szénoxiszulfid, szénkéneg stb., valamint ezek polimerizációs vegyületei az 85 oldatban elroncsolódnak] s a gáz a szerves kénvegyületek túlnyomó részétől is meg­tisztul, ami az eddig ismert eljárásokkal szemben a találmáiry különös előnye, mi­után az eddigi eljárások alkalmazása ese- 90 |lén a gázt a szerves kéntől még külön kel­lett megtisztítani. Ha a kénhidrogéntől megtisztítandó gáz iparilag értéktelen s egyedül a kénhidro­gén megsemmisítése a cél, akkor a leg- 95 egyszerűbben úgy járunk el, hogy a gázt annyi levegővel hígítjuk, hogy a kénhid­rogén tartalom mintegy 1—2 térfogatszá­zalékot tegyen ki s az ily módon felhígí­tott gázokat vezetjük a mosóba. 100 A találmány szerinti eljárás a fenteb­biek összefoglalásával a következő mödon megy végbe: Az ismertetett összetételű fo­lyadékok egyikét levegővel addig kezeljük, míg a tioszülfáttartalom egy része eltű- 105 ííik s ezzel a folyadékkal a gázt úgy mos­suk, hogy a gázmosóból kikerült folyadék még egy bizonyos fokig aktív maracijon. A kén leszűrése után a folyadékot ismét levegővel kezeljük, miközben a folyadékot 110 megszakítatlan körfolyamban tartjuk. Az eljárás annyira egyszerű, hogy kisebb gáz­gyárak, sőt generátortelepek is alkalmaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom