126506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegkemencék és képlékeny anyagból készített más tárgyak gyors szárítására

2 12650«. letét, nedvességfelvevőképességének növ*' lése céljából, mérsékelten növeljük. Ezt az állapotot is bizonyos, a tárgy minősége által megszabott ideig tartjuk. Ezután a 5 hőmérsékletet meghatározott időszakaszokban növeljük, míg a szárítandó tárgyak zsugorodása meg nem szűnik. Ebben a pillanatban a száradt tárgyak, rendesen,; szerkezeti vizük kétharmadát, amely pl. ÍJ agyagból való üvegkemencéknél cca 18 20 százalék, elvesztették. Az nlo'só harmadol a tárgyakból, minthogy azok az alakváltozásnak nincsenek alávetve, veszélytelenül elég gyorsan eltávolíthatjuk és pedig ez a ÍJ szárítólevegő hőmérsékletének gyorsabb növelésével történik. Az utolsó vízmaradék leválasztása után a tárgyak hőmérséklete kb. a szárító levegő hőmérséklet évei egyenlő. 20 A hőmérséklet növelése a szárítás kezdetétől a végéig, a szárítás eljárási fokozatainak a száma és időtartama, a tárgyak alakja és méretei, az alkalmazóit nyersanyag' kölőercje és porozilása, valamint 2~> a szárílókainra nagysága és a keringő szárítólevegő., mennyisége szerint igazodik. A szárított tárgyak a befejezel! zsugorodásig való szárílásnál, neiivességlarUiiniuk Uniós elpárolgás;! kövelkczlében lényegé-30 ben ugyanazon a hőmérsékleten maradnak, amelyen a melegítés kezdőállapotában vannak és amely kb. a nedvességhőmérő hőmérsékletének megfelel. A szárítólevegő nedvességének a külső levegőnek 35 való leadása legelőnyösebben a szárítókamra falain ál Lörténik, amelyek e célból nedvességálengedőek (pl. közönséges falazat). A szári tó levegő hőm érseki ti ének különböző fokoz a áná I a szári, ókamra fa 40 lai is megfelelően melegednek, mimelkilí ezek a falak több nedvességet engednek a külső levegőre távozni és ezáltal a kamrában levő szárítólevegő telítési fokát alacsonyan tartják, úgyhogy ez a levegő a 45 szárítandó tárgyak víztartalmának megfelelően nagyobb elpárolgását idézi elő. A szárítólevegő egy részéi megfelelő csappantyúkon át esetenként elvezethetjük és se helyett friss levegőt vezethetünk hozzá. 50 Friss levegő hozzávezetése magában véve álig előnyös, mert ezzel ennek nedvességtartalmát is a kamrába vezetjük. Az új eljárás foganatosításánál célszerű, há, az egyes, egymás után következő szá-55 rítófölyamatok nem egy kamrában, hanem néhány egymás mögött fekvő, egymástól különálló kamrában mennek végbe, melyek közül mindegyik a hőmérséklet és telítés tekintetében, egyszer és mindenkorra egy meghatározott, szárítási fokra 60 van szánva. A megszáradt tárgyakai ezután • periodikus időközökben az egyik kamrából a legközelebbibe toljuk át. Hogy a lárgyak lehetőleg egyenletesen száradjanak, a találmány szerint rendsza- 65 bályokat alkalmazunk a szárítólevegőnek, melegedése után, először a lárgyak feneke alá. való vezetésére, üvegkemeucéknél és hasonló üreges tartályoknál a levegő egy részének kényszermozgásnál! a lárgyak 70 belsejébe való vezetésére és szegkies és körülményesen alakított tárgyaknál az eldugott helyeknek külön nyomócső révén való szellőzle'.ésére. A rajz az eljárás foganatosítására való 75 berendezés egy kiviteli példáját mutatja, mely egy kamrából vagy több egvmás mögött elrendezelI kamrából áll. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra feliilnézele, a 15. ábra pedig keresztmetszet;'. 80 Az ('gyes a szárílókamrák egymástól a b lolóajtókkal, összegöngyöJiető fa lakkal vagy hasonlókkal vannak elválasztva, A s/.árílókamrákal a c-- oldalfalak, a d mennyezet, az e - padló és a 85 padló alatti f üreges tér alkotja. A szárítandó- tárgyak, pl. kél g üvegkemence, kél mozgalhatő h kocsira, melynek pl. drótfonatból és szövetből álló átengedő i lemeze-van, van téve. Na- 90 gyobb szárítási egyenletesség elérésére a kamrában levő levegői a —k— ventilátorokkal vagy hasonló ismert eszközökkel keringésbe- hozzuk és a kívánt hőmérsékletre melegítjük és pedig az m fíílő- 95 testekkel, • melyek a függőleges I harántfalak'mögölt vannak elrendezve. A levegőnek az egyes szárílókainrákban való mozgása a rajzon nyilakkal van fellünletve. A levegői a melegítés után a pad- 100 lóban levő n nyílásokon át előre vezetjük a szárítoL! tárgyak feneke alá, miállal a szirí'.ó'evegő a legrosszabban száradó részt először öblíti körül. A találmány további jellemzője a szárítólevegö- 105 nek, általánosan egyenletes száradás elérésére, az —o— nyomócsövön át, pl. az üvegkemencék vagy más üreges testek belsejében való vezetése. Hasonlóképpen, szögletes és körülményesen alakított tár- no gyaknál, eldugott helyeket szellőztethetünk a nyomócsővel, jobb száradás céljából. A szárítókamra- nehezen átengedő falai esetén a friss levegőt —p— csappantyúkon