126501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszázalékos magnézium ötvözetek nemesítésére
Megjelenik 1941. évi március hó 17. MAGYAR KIRÁLYI <|§HJ$ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 126501. szám. XVI/c. osztály. '-- F. 8908. alapszám. Eljárás riagyszázalékos magnéziumölvözetek nemesítésére. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég, Frankfurt a/H. A bejelentés napja: 1926. évi július hó 13.* — A Cseh-szlovák köztársaságban megadott szabadalom száma: 25395. A .találmány eljárás magnéziumötvözetek nemesítésére, melynek értelmében nagyobb szilárdságul és nyúlást, valamint effajta ötvözetek fokozott keménységét ér-5 jük el. Kitűnt, hogy a 7—20% alumíniumot, vagy 3—20% cinkel vagy egyidejűleg öszszesen 3- 2Í!% alumíniumot és cinket tartalmazó ötvözelek megncmesílhelők, jól-10 lehet, hogy a nemesíthelőség ehhez a tartalomhoz van kötve, mégis a végtermékek kívánt mechanikai tulajdonságai szerint még szilíciumot vagy egyéb fémeket, mint pl. kalciumot, berilliumot, mangánt, nik-15 kelt, kadmiumot, stb. adhatunk Jiozzá, mindig tekintettel kell lenn ük azonban arra, hogy legalább 7% aluminium, illetve 3% cink, ilielve aluminium és cink egyidejűleg, összesen legalább 3 százaléknyi 20 mennyiségben jelen Jegyen, és hogy a magnéziumon kívüli összes alkatrészek összege ne legyen több, mint 20%. Eme ötvözelek nemesítlielősége, miként megállapítottuk, azon alapszik, hogy az 25 ötvözetek dermedési folyamata a közönséges technikai előállításoknál tömbökké vagy darabokká való öntéskor abnormálisan megy végbe. Az állapotdiagrammnak megfelelően valamely mini egy 12% alu-30 miniumot és 88% magnéziumot tartalmazó ötvözetnek megdermedése után egyetlenegy kristályfajtából, vagyis telített kevertkristályokból kellene állania, amelyből további lehűléskor fokozatosan oly 35 mennyiségű alumíniumban dúsabb vegyület válik ki, hogy a kevert kristályokban az aluminium a 20 Cc-nál állandó 7%-nyi töménységei érje el. A valóságban a megdermedés máskép megy végbe. A dermedésigörbe (szolidusz) alá való lehűléskor 40 •egyetlen esetben sem várható kevertkristályból álló egységes anyag keletkezik, haliéin mindig telítetlen kevertkristályból és azt körülvevő jelentős mennyiségű, utóbb megdermedt anyalúgból álló keveréket ka- 45 punk. Ha effajta ötvözetei feldolgozunk, pl. rúdsajtokon sajtoljuk, a végtermék szilárdsági tulajdonságai tekintetében nem egynemű. Eme egyenetlenséget akkor sem 'küszöbölhetjük ki, ha az effajta sajtolt 50 fémeket önmagukban ismert nemesítő eljárásokkal kezeljük. Ekként, pl. 12% alumíniumot tartalmazó ötvözetből való sajtolt lapos rúd hőkezelés után, mely 420 Cc -on való izzításból és megrezzentésből 55 áll, egy és ugyanazon darabnál oly szakílóerőértékeket mutatott, melyek 8.4f% nyúlás mellett 32.3 kg/mm2 és 1.6 % nyúlás mellett 21.5 kg/mm2 ériékek között ingadoztak. 60 Meglepő módon kitűnt, hogy megbatározott feltételek megválasztásával egynemű terméket kaphatunk, mégpedig akként, hogy az öntött tömböket a további feldolgozásuk előtt oly kezelésnek vetjük alá, 65 amely a szükséges töménységi kiegyenlítődést előidézi. E célból kétféleképpen járhatunk el: Egyrészt oly módon, hogy a tömbök öntésénél lehetőleg gyors hőelvonással a 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak ideién tett bejeJentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 25.395.
