126485. lajstromszámú szabadalom • Váltakozóáramú kapcsolóberendezés, különösen áramirányító

2 126485. kapcsolásnál fellépő szikrázást, illetőleg -ívet, ha arról gondoskodunk, hogy a meg- -szakítás helyén az érintkezők szétválásának pillanatában csak igen kicsiny áram-5 erősség menjen át, úgyhogy a kapcsolóberendezés bizonyos mértékben mint gyengeáramú megszakító dolgozik és így az érintkezők a gyengeáramú körökben haszna' a os érintkezőkhöz hasonlóan nem ég-10 nek meg. v A találmány értelmében a fentemlített és a vállakozóáramú görbét torzító eszközökkel az áramot a ü-ponton való átmenet körzetében az érintkezők szétválásához 15 elegendő ideig olyan értéken tartjuk, mely alatta van annak az áramerősségnek, mely a. szikrázás kiváltásához, mint alsó halár szükséges. Ezzel az eljárással, amely-Ível a kapcsolásnál jelentkező kisüléseket 20 teljes mértékben elkerüljük, az időegységben igen sok kapcsolást végezhetünk, úgyhogy ez az eljárás különösen alkalmas p. o. áramirányítókban szükséges időszakos kapcsolásokhoz. 25 Mint változó elleffiállást célszerűen kapcsoló fojtócsévét alkalmazunk. Kapcsoló fojtócséve alatt ebben a leírásban és az igénypontokban a megszakító hellyel sorosan kapcsolt, ferromágneses anyaggal 30 láncolt tekercselést, p. o. vasmagos fojtócsévét értünk, amelynél a ferromágneses anyagnak nagy kezdeti permeabilitása, kicsiny koercitív ereje és a mágnesezést jellemző görbének éles telítési könyöke van 35 és amely úgy van méretezve, hogj' csak kicsiny, az áram 0-pontos átmenetének közelében fellépő áramértékek mellett telítetlen, nagyobb áramértékek mellett azonban telített. 40 A találmány szerinti kapcsolóberendezésnél a kapcsolófojtócsévél ligy méretezzük, hogy az áramnak már oly értékei mellett telített, amely a szikrázás vagy ív-keletkezéshez szükséges áram érték * alatt fek-45 szik. Ha több árammegszakítószakasz van, mint p. o. többsarkú áramkapcsoló-berendezéseknél, akkor minden egyes megszakítószakasszal egy-egy fojtócséve van sorosan kapcsolva. Az ilyen kapcsolóberen-50 dezéssel ÍO Amp. nagyságrendű effektív áramértékek is megszakíthatok, mert pillanatnyi értékük a kapcsolás ideje alatt p. o. 1 Amp. alatt van. Ha az üzemi feszültség oly nagy, hogy 55 a fent ismertetett kapcsolócsévék alkalmazása mellett a kapcsolás alkalmával még kisülések léphetnek fel, úgy a találmány — értelmében a feszültség a 'megszakítás ideje *• alatt azzal csökkenthető, hogy a megszakítás helyével párhuzamosan kapcsolt ára- 60 múl ellenállását úgy választjuk meg, hogy az a kapcsoló fojtócséve telítetlen állapotában való ellenállásnak csak törtrésze. Ekkor a kicsiny áramerősség idejében az az üzemi feszültség nagyobbik része a kap- 65 csoló fojtócsévén van és csak egy kisebb törtrésze esik a megszakítási helyre. Nagyteljesítményű berendezéseknél az erősáramok kezelése nehézségeket okoz, különösen azoknak gyakori, pl. időszakos 70 megszakítása, mert a folyton ismétlődő megszakítási fényívek az érintkezők felületein leégéseket okoznak, melyek az érintkezőfelületeket rontják. Ezért erős áramok mechanikusan mozgatott érintkezők- 75 kel való időszakos kapcsolására, p. o. áramirányítókban, még aránylag alacsony feszültségek melleit is, előnyben részesítették a csúszőérinfkezőket, mert ezeknél megvan a lehetősége annak, hogy az ív 80 következtében megsérült érintkezőfelületek egymást kölcsönösen csiszolják és ily módon maga az érintkezés nem romlik állandóan. Ez a lehetőség azonban nincs meg olyan érintkezőknél, amelyeknek érintke- 85 zési helyei az érintkezés idejében kölcsönös helyzetüket megtartják, mert ezeknél az érintkezés folyama közben á csiszolást eredményező kölcsönös elmozdulás nincs meg. Ezért úgynevezett nyomással 90 dolgozó érintkezők, vagy gördülő érintkezők csak akkor alkalmazhatók, ha egyidejűleg a találmány szerinti fentemlített intézkedéseket is foganatosítjuk, melyeknek célja a szikraképződés vagy ívhúzás 95 teljes elkerülése. A nyomással dolgozó és gördülő érintkezők előnye a csúszóérintkezőkkel szem-. ben, hogy azok közt súrlódás vagy egyállalán nem, vagy csak igen kis mértékben 100 jelen Ikezik.. Ezért az érintkezők között igen nagy nyomással dolgozhatunk, aminek ismét az a következménye, hogy az átmenetek helyén fellépő feszültségveszteségek igen kicsinyek. Ennek a körülmény- 105 nek különös jelentősége van oly telepeknél, amelyek alacsony üzemi feszültséggel dolgoznak, mint p. o. az elektrokémiai ipartelepek. Ezeknél az egyenirányító be~^ berendezésekben eddigelé 40°/o-os vesztesé- llo geket engedtek meg. A találmány alkalmazásával ezek a veszteségek lényegesen alacsonyabb értékekre csökkenthetők.