126435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távjelzőkábelek fegyverző, illetve ernyőző szalagjaiban a permeabilitás fokozására
12 cin 5. 3 10 1. 2. 6. Vasötvözet hidegen melegen javulás hideqen feltekercselt, nagyfrekvenciás áramjavulás Si°/o AI»/o tekercselve tekercselve %-ban hideqen feltekercselt, nagyfrekvenciás áramo/oban tartalommal mal hevített szalag a b 0,35 1,06 2910 3860 33 4260 47 11 2,31 — 3200 4120 29 4750 49 16 - ___ 4,0 3600 4320 20 4580 27 6 3,0 4100 5380 30 7150 74 33 3,0 — 4000 5380 35' 6800 70 26 3,0 — 4100 5050 24 6000 46 19 3.0 — 4080 5280 30 6230 58 18 3,0 — 4100 5380 31 6550 59 22 3,0 — 4150 5500 32 6500 58 18 60 65 A táblázatban közölt értékeket a kö-15 vetkező.módon kaptuk: 12 m hosszúságú szalagokat készítettünk és a szalagok egyik felét hidegen, másik felét melegen tekercseltük fel. A hidegen tekercseit szalagrészeken a 2. oszlop ada-20 tait, a melegen tekercselt szalagrészeken a 3. oszlop adatait mértük. A mérés megtörténte után a hidegen Lekéréseit anyagokat nagyfrekvenciás mezőben rövidideig izzítottuk. Az 5. oszlop 25 adatait újabb mérés szolgáltatta. A táblázat adatai világosan mutatják a maximális permeabilitás lényeges javulását, melyet a találmány szerinti eljárással értünk el és mely javulás a 30 hidegen való felvitellel szemben 5 4 o/o, a melegen való felvilellel szemben 19o/0 . A szalagnak ismert módon melegen való felvitelekor a hidegen való felvitellel szemben 29o/0 javulás érhető el. 35 Ennek a javulásnak magyarázata abban van, hogy az anyagba vitt belső feszültségek kiküszöbölődnek és a kiküszöböléshez szükséges hőkezelés, nevezetesen az utólagos izzítás csak úgy 40 lehetséges, hogy azt a találmány értel•- mében nagyfrekvenciás árammal végezzük. A találmány értelmében az új eljárás nemcsak olyan fegyverző és ernyő-45 ző szalagokra alkalmazható, melyeket kábelre, illetőleg kábellélekre hidegen tekercselnek felé hanem a nagyfrekvenciás kezelés akkor is előnyös, ha a szalagot meleg ál1 apóiban, célszerűen 50 800 C° alatti hőmérsékleten tekercse• Ük fel. Az új eljárással például a következő eredményeket értük el. Olyan vas-szilíciumötvözetből készült szalagot, mely-55 nek '2,64o/o szilíciumtartalma volt, először hideg állapotban kábelre tekercseltünk. Méréssel 4000 maximális per- 70 meabilitást állapítottunk meg. Hasonló kábeldarabokra ugyanilyen szalagot 600 C° hőmérsékleten vittünk fel és ez esetben a maximális permeabilitás 5160 volt. A meleg állapotban felvitt 75 szalag esetén tehát 29o/o-ios javulás állapítható meg. Ezt a kábelt, melyre a szalagot meleg állapotban vittük fel, a találmány értelmében rövid ideig nagyfrekvenciás árammal melegítettük 80 és mint maximális permeabilitást mé rés útján 6110 állapítottunk meg. Az ismert eljárással szemben tehát, amelynél a fegyverzetet melegen viszik fel, a találmány szerinti eljárás 19o/0 javu- 85 lást, a hideg állapotban való felvitellel szemben 52o/o javulást mutat. A találmány szerinti eljárás ezenkívül előnyösen alkalmazható úgy is, 90 hogy rideg anyagokból, például vas-szilicium, vagy vas-aluminium ötvözetekből készült szalagot 200—300 C°-ra felmelegítünk és a szalagot ebben az állapotban a kábelre, illetőleg kábellélekre g5 tekercseljük. Lényeges előny eközben, hogy a ridegségéből veszített anyag mechanikai szempontból lényegesen könynyebben vihető fel a kábelre. A leírt kísérleteknél oly anyagot al- íoo kalmaztunk, melyet előzetesen hideg állapotban 60—70 o/o-ig deformáltunk. Magától értetődő, hogy a találmány szerinti eljárással elért permeabilitásíokozás még tovább növelhető, ha a 105 hideg hengerlésnél olyan végső alakítási fokot választunk, mely a kezelt anyagra a legkedvezőbb és ezenkívül az anyagra legkedvezőbb végső izzítással dolgozunk. no