126433. lajstromszámú szabadalom • Jelző berendezés

4 126433. tenna kimeneti körhöz csatolva, mi­kór is éppen elégséges nagyfrekven­ciájú anergia létesül ahhoz, hogy e ki­sülési cső rendes viszonyok mellett fél 5 terhelés alatt álljon (vagyis akkor, mi­dőn a vivőhullámú frekvencia éppen helyes értékű.). A —61—, —62— ka­pacitás-ellenállás műhálóz-at folytán az —53— kisülési cső vezérlése oryan, 10 hogy az antenna áramkör feszültségé­hez képest 90° íázisellolása van. Az —53— kisülési cső kimeneti körét az — 58 tekercs útján csatoljuk vissza a fő rezgőkörbe, (21, 55) mely tekercset 15 a —-60— kondenzátor hangolja rezo­nanciára,- így az —58— tekercs kap­csain az - 53— cső anódárama miatt létesülő feszültség 270° alatti fáziskü­lönbséget mutat, az —54— tekercsbe 20 vezetett eredeti elektromotoros erőhöz képest. Az ^-51— csatoló tekercsnek a fő rezgőkörre (21, 55) való hatása tehát abból áll, hogy az —56— csőből származó áramlökéssel létesített hul-25 lámsorozat frekvenciáját megváltoztat­ja, amplitúdóját azonban nem, — a visszacsatolt energia mennyisége sze­rint. A fő rezgőkör hangolása tehát kismértékben villamos úton változik. 30 A —46— kristály rezgéskeltő egység (melyből általában a második harmoni­kust veszik) 40.5 Mc-nál működik. —46— kimeneti teljesítményét az an­tennakör feszültségének bizonyos 35 mennyiségével együtt, (a —48— kon­denzátoron át) a —47— modulátorba vezetjük. A frekvencia különbség (rend­szerint 500 KC) lazán van csatolva az -50, 52— hangolt körökhöz. E Körök 40 (500 KC-nál) 4 db. eltérést mutatnak, rezonancia pontjuktól lefelé, ennek szembenfekvő oldalain. Pontosan 500 KC-nál, tehát amidőn az átvitelre ke­rülő vivőhullámú frekvencia 40 Mc he-45 Íves értéken állapodott meg, egyenlő anódáramok folynak az —51— kettős trióda két oldalán, minek folytán a két anóda között feszültségkülönbség nem létesül és így előfeszültség-változás az 50 —53— csőben nem jön létre, mint "ez az 1. ábra alapján nyilvánvaló. A kap­csolás azonban olyan, hogy ha az át­vitelre kerülő frekvencia 40 Mc-tól el­tér, az —51— cső két anódája közötti 55 feszültség különbség függvényében a —53— cső kimenő teljesítménye nő vagy csökken. Az —53— cső kimenő energiáját a —60— kapacitáson és az —58— tekercsen át a fentiek szerint a thyratron —21, 55— rezgőkörébe ve- 60 zeíjük, mikor is a keltett frekvencia úgy változik, hogy a felső frekvencia a vivőhullámú frekvencián marad meg. Szabadalmi igénypontok: 1. A kettős lökési módosítási elven mű- 65 ködő villamos jelátvivő berendezés, azzal jellemezve, hogy a kezdeti, il­letve befejező áramlökéseket rövid hordhullámú lökéssorozatok alakjá­ban átvivő segédeszközei vannak és 70 a hordhullám frekvenciája az áram­lökések frekvenciájánál nagyobb, a fenti segédeszközök pedig rezgéskel­lőből állanak, melynek természetes rezgési frekvenciája! a hordhullám 75 kívánt szabályszerű frekvenciájával egyező beállító szerkezeié van, mi­kor is a rezgéskellő a jel-lökések távollétében üzemen kívüli állapot­ban van, végül a kezdeti, illetve be- 80 fejező jel-lökéseket a rezgéskellőbe vezető felszerelés, az utóbbit az egyes jel-lökések hálására működési ál­lapotba helyezi. 2. Az 1. igénypont szerinti villamos jel- 85 átvivő berendezés kiviteli alakja, az­zal jellemezve, hogy a rezgéskellőnek vezérlő elektródával felszerelt gáz­kisülési készüléke van, a jel-lökése­ket pedig erre a vezérlő elektródára 90 vezetjük, melyet jelek távollétében fe­szültség forrás zérus anódáramnak megfelelően negatív előfeszültségen tart, a gázkisülési cső katódája és anódája között pedig frekvencia meg- 95 állapító áramkör van, továbbá soros kapcsolású kapacitás, míg az anódá­hoz vezető nagyfeszültségű tápforrás fojtótekercsen át kapcsolt, mely be­állításánál fogva a fenti kapacitás- 100 nak a gázkisülési csövön át történő kisülése után, annak újbóli feltölté­sét oly gyorsan akadályozza meg, hogy még kellő mértékű anódfeszült­ség marad a gázkisülési folyamat 105 fenntartásához, miután a vezérlő rácsra jutott jellökés megszűnt. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vil­lamos jelátvivő berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy előre 110 meghatározott frekvencia' határok között a rezgéskeltő természetes frek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom