126395. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális malom
Megjelent 1941. évi március hó 1-én. HAÖTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126395. szám. X/i. osztály. — K. 15131. alapszám. Centrifugális malom. Klagsbrunn József mérnök, Osijek és dr. Márkus ti. Ernő vállalkozó, Paris. A bejelentés napja: 1940. évi február hő 29.' — Jugoszláviai elsőbbsége: 1939. évi szeptember hó 5. Ismerünk , centrifugális malmokat, amelyeknél gyorsan forgó verőeszközök a megőrlendő központilag bejutó anyagot szilárdan álló, bordázott, foga-5 zott vagy vályúszerű őrlőkoszorúk felé dobják és itt megőrlik. Ilyen és hasonló malmoknál az őrlendő anyag egy vagy több őrlési fokon jut keresztül, majd rostához, illetve szitához jut, ahol a io lyukaknak megfelelő nagyságú szemcsék kikerülnek a malomból, míg a maradék a rostán, illetve szitán addig súrlódik és őrlődik, amíg szintén összetörik és átszitálódik. Ez igen nagy hát-15 rány a centrifugális malmoknál, minthogy az ilyen őrlés a rosta, illetve szita nagymértékű rongálását, a malom teljesítményének csökkenését és az erőszükséglet egyidejű megnagyobbodását 20 okozza és ilymódon nagy veszteségekkel jár. Azonkívül a súrlódás következtében felmelegedés is felléphet, amely hőérzékeny anyagnál káros, éghető anyagnál pedig tűzveszélyes lehet. 25 A találmány szerinti berendezés ezeket a hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy az őrlés és szitálás egyidejűleg, de a berendezés elkülönített részein történik és pedig olyképpen, hogy az őr-30 lésre szánt anyag a visszapattanási felületekről a rosta-, illetve szitafelületre esik, ahol a megfelelő nagyságú szemcsék keresztülesnek, míg a maradék más úton vezetődik el. Ezáltal 35 nemcsak az említett hátrányok szűnnek meg, hanem a malom szerkezete is egyszerűbb lesz. A találmány a csatolt rajzon példaképpen felvett néhány kiviteli alakjában van feltüntetve. Az 40 1. ábra a találmány szerinti centrifugális malom tengelymetszetét mutatja. A ' 2. ábra a megfelelő sugárirányú metszet. A 45 3. és 1. ábra egy másik kiviteli alaknak két metszetét mutatja. Az 5. és 6. ábra a verőeszköz két vetülete. A 7. és 8. ábra a verőeszköz másik 50 kiviteli alakjának két vetülete. A 9. és 10. ábrák többfokú malom hossz- és keresztmetszetét tüntetik fel. A rajzon —a— jelöli a malom garatját, —b— a verőfelületeket, ill. ve- 55 rőeszközöket, —c— a visszapattanási felületeket és —d— a rostákat, illetve szitákat. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a rotor —bx — vérőesz- 60 közei az őrlésre szánt anyagot a —ct — visszapattanási felületekre dobják, amelyek az —1*1, $!— gyűrűk között vannak elhelyezve. Ezeket a —cx — felületeket gyűrűalakú —dx — rosta veszi 65 körül. A —bt —, —Ci— verő- és viszszapattanási felületek alakja és hajlása olyan, hogy az anyag, amely a visszapattanási felületen összemorzsolódik, a rostára repül, ahol a megfele- 70
