126388. lajstromszámú szabadalom • Verőléc cséplődobokhoz

Megjelent 1941. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126388. szám X/a. osztály. F. 9173. alapszám. Verőléc cséplődobokhoz. Fülöp Imre gépész-kovács, Kisasszonyfa (Baranya megye). A bejelentés napja: 1940. évi április hó 22. A verőléces cséplőgépek dobfelületén al­kotóirányban fekvő, a »kosár« helyiálló léceivel együttműködő, főleg folytacélból való verőíécek egész hosszúkban a léc 5 hosszirányával szöget bezáró bordák van­nak. Két-két szomszédos léc bordái ellen­tétes irányúak oly értelemben, hogy az egyik lécnél, etető állásból tekintve, a verőléc alsó élétől kiindulva, jobbról-balra, a 10 szomszédos verőlécen pedig balról-jobbra fekszenek. Ez az elrendezés biztosítja a cséplendő anyagnak egyenletes' és folyto­nos behúzását. Egyirányban futó bordás verőlécek esetén a dob a beetetett csép-15 lendő anyagot a gép egyik oldalára vinné. Eddigelé a bordák a verőlécen végig voltak elhelyezve és így az egyes verőlé­cek, bordáik fekvésének megfelelően, az anyagot a dob egyik vagy másik vége felé 20 vitték, miközben a bordák szemeket és egész kalászokat nyomtak ki a dobból. Ha cséplésnél a dob egész szélességében etettek, akkor a kalász-, illetve szemvesz­teség tetemes, gyakran 2—3% is volt. A 25 veszteségek csökkentésére igyekeztek a cséplendő anyagot mindig a dob közepére etetni; ez viszont a teljesítmény csökkené­sét vonta maga után, mert a dobnak csak törtrésze végzett cséplési munkát. 30 Nedves szalmájú gabona cséplésénél a szalma is a dobvégek felé húzódott és a tengelyre csavarodva túlterhelés állott elő a csapágyakban, ami a gép megállítását ».tette szükségessé. .'..,. 50 A találmány új verőléc-elrendezést ja- 35 vasol, melynek alkalmazásával még a dob teljes szélességében történő etetés esetén is mintegy 0.5—l"/o-ra csökken a fent meg­adott ví eszteség. Emellett a nedves szalma sem tud oldalt távozni és a tengelyre 40 csavarodni. ' A találmány lényege az. hogy minden verőlécen — bordáinak iránya által meg­határozott szállítási irányban elől fekvő végén — a verőléc bordás oldala felé 45 néző nyúlvány van, mely nyúlvány kö­zelében célszerűen nincsen "borda. A lécnyúlványok meggátolják a mag és a kalász oldalirányú távozását, míg a léc­borda elhagyása egyrészt csökkenti az ol­dalirányú nyomást, másrészt pedig férő­helyet nyújt a torlódó anyagnak addig, amíg a verőlécről le nem hull. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a lécnyúlványok magából a verőléc anya­gából vannak. A lécnyúlvány és a hozzá legközelebb eső borda közötti távolság célszerűen a bordaosztás másfélszerese, a léc közepén mérve. A többi borda helyzete és alakja 60 pedig megfelel az ismert elrendezéseknek. Pl. a verőléc felső szélén 14—15m/m, alsó szélén pedig 35 m/m lehet a bordatávol­ság, a bordák ferdeségének megfelelően. A mellékelt rajz a találmány példakép peni alakját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti verőié ces cséplődob homloknézete. 55 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom