126385. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső nagyfrekvenciájú rezgések létesítésére, gerjesztésére és erősítésére

2 126385. volna. Ezzel elérjük, hogy a befolyásoló térnek a feszültséggel szembeni szilárdsága lényeges szerepet már nem játszik, mert az elektronokat a berendezés nagyfrekven-5 ciájú részén kívül hozhatjuk nagy sebességre anélkül, hogy a befolyásoló térben az átütés veszélye fennállna. A találmány szerinti magnelroncsőnél a mágneses mezőt rendkívül rövid hullámok előállítá-10 sara tetszőlegesen növelhetjük, mert mindig megvan a lehetősége, hogy az elektronpályáknak ennek következtében előálló kisebbedését a gyorsító feszültség megfelelő növelésével ellensúlyozzuk, mely gyorsító 15 feszültségnek a befolyásoló tér feszültséggel szembeni szilárdsága határt nem szab. Miként látható, a találmány szerinti berendezésnek semmi köze sincs ahhoz a rendszabályhoz, melynek értelmében a ka-20 lódat nem az anódheiigertől körülvett szálként, hanem az anódhenger egyik homlokfelülelénél, azzal koaxiálisán elrendezett pl. közvetlenül vagy közvetve fűtött -lemezalakú kalódaként alakítják ki. Ezzel 25 az ismert elrendezéssel ugyanis a találmány tárgyával elérni kívánt célt nem valósíthatjuk meg. Ha a ka tódat az anódhengertől távol rendeznénk el, akkor az elektronoknak a sebességi összetevője a 30 mágneses mező irányában igen nagy lenne. Ha ezzel szemben a katódál, miként az ismeretes, elrendezéseknél, az anóda közelében helyezzük el, akkor meg a mezőerősségek oly nagyok, hogy az átülés veszélye 35 továbbra is fennáll. A találmányt közelebbről a rajzok kapcsán magyarázzuk el, melyek a találmány néhány példakénti kivitelét tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti csövet 40 vázlatosan mulatja, amikor is az egyszerűség kedvéért az elektródákat körülvevő edényt és az elektródákat tarló berendezést elliagyluk. A csőnek kőzve'.ve vagy közvetlenül fűtött -—1 katódája az 45 elektronok gyorsítására vagy gyűjtésére való egy vagy több—2— elektródája és további, az elektronok sebességél meghatározó —3— elektródája van. Az —1—3—elektródák az elektronok létrehozására és 50 gyorsítására való I terel határozzák meg. A --3—- elektróda felől jövet az elektronok a —4— és - 5— elektródák közötti térbe lépnek be, melyben a rajz síkjára merőleges mágneses mező uralkodik, melynek 55 kiterjedését körülbelül a 6— vonal határolja. Ez a mágneses mező és a —4—. és —5— elektródák határozzák meg a II-vel jelzett teret az elektronok befolyásolására. A mágneses mező hálására az elektronok a rajz síkjában körpályákat írnak ^o le, amikoris minden egyes esetben a -\ -és —5— elektródák előtt elhaladva, azoknak energiái adnak le. Az elektronok pályái tehát fokozatosan kisebbednek (melyek pontosabban meghatározva tehát spi- g5 ralis pályák), végül az elektronokat, pl. a kialakuló tértöltés folytán a —4— vagy —5-— elektródák egyike felfogja. Annak megakadályozására, hogy a —3— elektróda •felől jövő elektronok, miután azok egy- 70 szer a mágneses mezőbe bejutottak, abból megint kilépjenek, a mágneses mező határának különleges alakot adunk. A mágneses mezőnek 7— beugrása van, úgyhogy az elektronok, bár á mágneses mezőbe 75 juthatnak, azonban körbefutásuk után, minthogy energiát adtak le és ennekfolytán kisebb pályái írnak le, nem tudnak megint kilépni. Az elektronoknak a 4 és —5— elek- 80 Irodákhoz vezetésére a II befolyásoló térben különleges villamos szívómezőt létesíthetünk. Az 1. ábra szerinti berendezésnél ezt a -—4 és 5 elektróda közöli fekvő 8 egyenfeszüllségforrással érjük 85 el. Ezzel az egyenfeszültségforrással párhuzamosan még 9 kondenzátor van elrendezve. A tértöltés eltüntetésére, illetve az elektronok elvezetésére való villamos szívőmezől természetesen nem kell a 1 90 és 5 elektródák közöli elrendeznünk. Segédelek Irodát is rendezhetünk el, mely vagy a - l— és —5— elektródákkal egyezően lemezalakú lehel, mely a rajz síkjára merőleges irányban nyúlik, vagy pe- 95 dig a rajz síkjával párhuzamosan van elelrendezve. Mini az az 1. ábra fentebbi ismertetéséből kitűnik, a találmány szerinti csőnél lehetővé válik, hogy a I térben az elektro- 100 noknak oly nagy sebességet kölcsönözzünk, hogy a mágnesmezőben (II térben) leírt pályájuknak nagy az átmérője és így a nagyfrekvenciát vezető •elektródáknak a távolsága tűrhetően nagy. 105 A 2. ábra további csövei mutat, melynél I tér elektródáit csupán a -—3— gyorsító elektróda képviseli. Az 1. ábra szerinti berendezés két —4— és —'5 - felfogó elektródái mellé további két -—10 - no és —11— elektródák járulnak. További elektródákat különböző célokra, pl. a frekvencia megkétszerezésére alkalmazhatunk. Ebben az esetben a létrehozott rez-