126361. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerékváltómű, különösen géperejű járművekhez

Megjeleni 1941. évi március hó 1-én. MAGYAK KIEÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEIRAS 126361. szám. V/e/l., <XX/a/2. osztály. — M. ,11736. alapszám. Fagaskerékváltómű, különösen géperejű járművekhez. Maybach-Motorenbau G. m. b. H. cég, Friedrichshafen a. B. A bejelentés napja: 1928. évi szeptember hő 26.* — Németországi elsőbbsége: 1927. évi okiéber hó 5. A találmány oly fogaskerékváltóművekre vonatkozik, melyek egy közvetlen (direkt) menetből és egy áttételi menetből állanak. Mindenütt ott alkalmazható, ahol kikap-5 csolt kapcsolónál és a meghajtó erő meg­szakításakor a meghajtott tengely fordu­latszáma lassabban csökken, mint a haj tó­tengelyé, amint ez különösen géperejű járműveknél az eset. A találmány szerint 10 a váltóművet saját surlódókapcsoló nél­kül alkalmazzuk. A rajz 1. ábráján ily találmány szerinti váltóműnek példaképpeni kivitele van fel­tüntetve. 15 Az —1— hajlótengelyen a - -2— fogas­kerék lazán ágyazva ül. A —3— karman­tyú a hajtólengellyeJ forog, azonban ezen eltolható. Az —1— hajtótengely vége a —4— csap révén lazán kapcsolódik az 20 --5— hajtott tengellyel, amelyen a —6— fogaskerék szilárdan fel van ékelve, A 3— karmantyú ide-oda mozgatását a —7— emelővel — a két —8-- és —9— rúgó közbeiktatásával — létesítjük. A kar-25 mantyú a két végével, karmok révén, a —2— és —6— fogaskerekek megfelelő ka­rimáival felváltva kapcsolód hátik. A hajtó és a hajtott tengellyel párhuzamosan a —10— közbensőtengely van ágyazva, ame-30 lyen a —11— fogaskerék a —2— fogas­kerékkel állandó kapcsolódásban, a —12— fogaskerék pedig a —6— fogaskerékkel állandó kapcsolódásban van felékelve. Az áttételi viszony pl. úgy lehet megválasztva, 35 hogy a váltómű bekapcsolásakor, vagyis a karmantyúnak a —2— fogaskerékkel való összekötésekor, a hajtott tengely egy félszer gyorsabban fut, mint a hajtóten­gely, úgyhogy gyorsabbá való áttétel esz­közöltetik. Ha a —3— karmantyú a —6•••- 40 fogaskerékkel kapcsolódik, úgy a hajló és hajtott tengely egyenlő furdolatszám­mal fut és a váltómű lassan vele fut. A találmány lényege a két karmos kap­csoló sajátszerű különös kiképzésében áll: 45 Az egyes karmok homlokfelülete ugyanis a forgástengelyre merőleges sík felé le van rézselve, éspedig olymódon, hogy a kap­csolók behozókapcsplókként működnek. A lerézselések ne legyenek meredekek, ha­nem lehetőleg laposak és ne gyorsítsák meg pl. a fogak kapcsolódását, hanem el­lenkezőleg, a fogakat tolják el egymástól ameddig a fordulatszámok különbözők, il­letőleg addig, míg az először gyorsabb kapcsolófél a lassabb kezd lenni. E cél­ból a karomhomlokfelületek pl. a for­gástengely körül egész csekély emelkedés­sel futó csavarfelület részeit képezik. CM A, 2. és 3. ábrán ez vázlatosan van mutatva, éspedig kifejteit kapcsolókerület esetén. A homlokfelületek emelkedése oly csekély, hogy a kapcsoló üresjárásakor lehetőleg lágy csúszás, a karraoknak egy- $5 mástól való állandó eltolása mellett, megy végbe. A csúszásnak ezt a lágyságát még növelhetjük azzal, hogy az egész folyama­tot olajban vagy zsírban hagyjuk leját­szódni. 70 * Ez a nap uz 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelméfcwo a volt eseh-szk>v4k szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 40.194.

Next

/
Oldalképek
Tartalom