126352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves rostok védelmére
2 12«352. 3.) 100 rész kristályos aluminiumszulfátot 75 rész kristályos káliumnátrhimtartaráttal (Seignett só) bensőségesen eldörzsölünk. 5 4.) 10 rész kristályos cinkszulfátot 25 rész sósavas metilaminnal elegyítünk. A védőszerek alkalmazásának példái: 10 5.) Mosási folyamatnál: 100 g nem tisztított gyapjúfonalat 2—3 g szóda és a harmadik példa szerinti rostvédőanyag 1—2 g-nyi mennyiségének hozzáadása mellett fél óráig 40 C°-on mo-15 sunk. A nyers fonallal szemben az öblített, ecetsavval utólagosan kezelt és szárított gyapjúfonalnak szakítószilárdsága és nyúlása 10—20°/o-al, a védőszer nélkül kezelt fonallal szemben 200— 20 300o/o-kal növekedett; kitűnően fellazult és különösen lágy fogásúvá vált. 6.) Festőfolyamatnál: Oly festőfürdőben, mely 10 g »Schwefelschwarz« festéket (lásd Schulz »Farbstoff tabel-25 len« 6. kiadása 1923. 720. szám) és 10 g kristályos nátriumszulfidot és literenként 40 g glaubersót tartalmaz, az 1. példa szerint kapott rostvédőszer 3—5 g-nyi mennyiségének hozzáadása mel-30 lett 200 g félgyapjút 1-l\/2 óráig 30 C°-on festünk. A gyapjút szokásos módon savanyú festékekkel utánfestjük. A festett félgyapjú fogása telt és lágy, mimellett rostvédőszer nélkül kemény 35 fogásúvá válik, amelyet csupán szull'ithulladéklúg hozzáadásával sokkal kisebb mértékben sikerül megjavítani. 7.) Lehúzási. folyamatnál: 8 kg tarka »Golfer« rongyot 50 C° meleg fürdőben, amely a kereskedelemben kap- 40 ható »Deklorin« oldható tömény anyag 240 g-nyi mennyiségét és 240 g hangyasavat (ecetsavat, tejsavat, hígított kénsavat vagy ezek keverékeit) tartalmaz, a 2. példa szerint kapott rostvédőszer 45 200 g-nyi mennyiségének hozzáadása mellett 20—40 percig forralunk. A tépett gyapjúrostok világos szürke, lágyan fellazított tömeget alkotnak, ellentétben a keményebb, kevésbbé színtelenített és kevésbbé lazított tömegek- 50 kel, melyeket melasznak védőszerként való alkalmazásakor fémsónak járulékos hozzáadása nélkül kapunk. Szabadalmi igénypont: Eljárás szerves rostok védésére alká- 55 likus vagy savanyú folyadékokkal való kezelésnél, melyre jellemző, hogy a kezelőfürdőkbe a magnézium, cink, kadmium, aluminium vagy króm oly oldott vegyületeit adjuk, 60 melyekből a fémet az analitikus kémia ismert módszereivel, pl. alkáliákkal nem lehet kicsapni, mégpedig a fém oxidjára számítva a Kezelendő anyag mintegy 5°/o-ának meg- 65 felelő mennyiségben, mimellett azonban oly oldatok alkalmazása, melyek az enyv oldható lebontási termékeinek cink- vagy kadmiumsókkal való reakciójakor keletkeznek, ki van 70 zárva. Felelős kiadó: dr. ladoméri SZMERTNIK ISTVÁN m. Icir. szab. bW. „Javő" Nyomdaszavetkezet. Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 1*2-278 — Felelős vezeti: Bárányi József.
