126309. lajstromszámú szabadalom • Hátréteges szénpapiros

Megjelent 1941, Äi 'március hó i-én. MAGTA» KXitÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126309. szám IXa/b. osztály. — K. 15122. alapszám. (Hátréteges szénpapiros. Kores r. t. vegyileg kikészített papírok és irodacikkek gyára Budapesten, mint Raith Eleonore wieni lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1940. évi február hó 20, — Németországi elsőbbsége: 1939. évi április hó 6. A találmány az összegöngyölődés meg­akadályozására sajátosan kezelt ^hátoldalai szénpapiros. Némely célra, pl., ha írógéppel nagy-5 számú átütést kívánunk előállítani, igen kívánatos, ha olyan szénpapirossal ren­delkezünk, mely hátoldalán a szomszédos átütési papírlaphoz képest nehezen csú­szik el. Ha ugyanis az írógép hengerét, 10 pl. javítások keresztülvitele vagy beszú­rások beiktatása céljából, visszafelé for­gatjuk, kitűnik, hogy az a sor, amelyből a henger visszaforgatásánál kiindultunk, nem állítható be ismét valamennyi átütés-15 hez azonos módon. Ez az illető átüté­seken kevéssé tetszetős sorugrásokat ered­ményez. Előfordult az is, 'hogy pl. egy szénpapi­rosokból és átütési papirosokból össze-20 -állított papírhalmazt a gépből teljes egé­szében kivenni kívánunk, hogy e hal­mazra pl. rajzos ábrákat vigyünk fel, mire a halmazon utólag ismét írásmunkákat kell elvégezni. Ez esetben is kívánatos, 25 hogy a szénpapiros hátlapjának kellő ér­dessége a halmazban tartalmazott lapok egymáshoz képest való elcsúszásának le­hetőségét csökkentse. A találmány szerint az előzőkben jelzett 30 műszaki feladatot úgy oldjuk -meg, hogy a szénpapiros hátrétegét klórkaucsuk és a felületi súrlódást növelő töltőanyag keve­rékéből készítjük. Más szavakkal tehát a klórkaucsukréteghez ehhez képest közöm-35. bösen viselkedő, szemcsés, illetve por-40 45 alakú, esetleg kristályos vagy jpelyhes. mindenesetre azonban kifejezett 'testecs­kékből álló (tehát nem oldható), a súr­lódást növelő tulajdonságú .töltőanyagot adunk. Önmagában ismeretes ugyan szénpapiro­soknál az összegöngyölődés megakadályo­zására azok hátoldalán viaszkréteg alkal­mazása és e rétegbe opák pigmens beke­belezése. Ezt a pigmenst, mely pl. titán­fehérből, litofonból vagy más ilyen pig­mensből áll, azért alkalmazták, 'hogy (fel­tűnő módon •megváltoztassák a papiros hátoldalának színét, mely rendszerint egyenlő e ipapiros mellső oldalának, azaz 50 a festéket leadó réteggel ellátott oldalá­nak színével. Ezzel elérik azt, hogy «hasz­nálat közben az említett halmazba for­dítottan behelyezett szénpapiros a mellső és a hátsó oldal közötti feltűnően eltérő 55 szín miatt azonnal felismenhető. Az em­lített pigmens bekebelezése továbbá a pa­piros opacitásának javulását is -eredmé­nyezi, minekfolytán a gépírás során meg­ütött helyek a papiroson kevésbbé válnak 60 észlelhetőkké és így elkerüljük azt, hogy tulajdonképen még használható szénpapi­rost idő előtt eldobjanak. A találmány az előbbi javaslattal szem­ben oly szénpapiros létesítését célozza, 65 mely a reája helyezett átütési papirossal szembeni különösen jó tapadóképességével tűnik ki, anélkül azonban, hogy e papiros­hoz ragadna. Kitűnt, hogy a viaszkozott hátrétegű, ismeretes papiros a találmám^- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom