126143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és ötvözeteik olvasztására
Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126143. szám. IV/h/1., (XVI/c, XVI/d) osztály. — M. 11444. alapszám. Eljárás fémek és ötvözeteik olvasztására, Mannesmcmn-Studien-Gesellschaft m. b. H., Düsseldorf. A bejelentés napja: 1938. évi december hó 17. — Németországi elsőbbsége: 1938. évi június hó 28. A találmány eljárás fémek és ötvözeteik olvasztására, (beleértve a vasai és ötvözeteit is) mely lehetővé teszi a fémek tulajdonságainak eddig nem ismert módon va-5 lő megváltoztatását. Ezzel nemcsak kvantitatív változtatásokat, pl. a szilárdság vagy a keménység növelését érhetjük el, hanem egyes anyagoknak olyan tulajdonságokat kölcsönözhetünk, amelyekkel azok eddig 10 nem rendelkeztek. így p. o. nagy széntartalmú (pl. 3 o/o C-t- tartalmazó) nyersvasal kovácsolhatóvá és hengerelheiővé tehetünk. A találmánynak az a célja, hogy az olvasz-15 tásnál a hőmérsékletei az adag megömlése után növeljük, pl. nehéziémötvözeteknél legalább 1900 C°-ra, előnyösen közel a 1 egalacsonyabban olvadó komponens forrási hőmérsékletéig és az ömledéket leg-20 alább a túlhevítés idejében, vagy közvetlenül azután elektromágneses mező hatásának tesszük ki. Célszerűen nagyfrekvenciás mezőt alkalmazunk. A frekvencia, vagy a felhasznált teljesítmény, vagy raindket-25 tő szabályozásával lehetségessé válik a mindenkor megömlesztett anyag tulajdonságainak messzemenő megváltoztatása. A szakembernek tehát, aki a találmány szerint kíván eljárni, három faktort kell 30 figyelembe vennie: 1. a túlhevítést, 2. a frekvenciát, 3. a teljesítményt. Ha pl. t = 2000 C°-ra akarunk hevíteni 35 és L =• 33 KW kemenceteljesítményt veszünk alapul, akkor csak a (q) frekvenciát kell pl. 10000 és 7000 Hz között változtatni, hogy egy meghatározott frekvenciánál a kívánt tulajdonságok, pl. a keménység optimumát kapjuk. 40 Az alábbiakban először három példán (I —III.) fogjuk kimulatni, hogyan hatnak ki a frekvencia és a teljesítmény a három lehetséges változatnál különböző anyagok lulajdonságaira. Ehhez csatlakozik négy 45 különböző anyagra (IV—VII.) vonatkozó négy példán. A rajzon: az 1—5. ábrákon az I. példához tartozó csiszolatokat, 50 a 6—8 ábrákon összehasonlításul normálisan kezelt anyag csiszolatait, a 9. ábrán a II. példa szerinti anyag törési szövezetének fényképét, a 10. ábrán azonos összetételű, norma- 55 lisan megömlesztett anyag fényképét, a 11. és 12. ábrán ugyanezen anyag csiszolatképeit a II. példából, öntvényállapotban, illetve 1 óráig 900°-nál normalizálva, • 60 a 13. és 14. ábrán pedig azonos összetételű, normálisan kezelt anyag megfelelő csiszolatképeit látjuk; a 15—22. ábrák csiszolatképek a II. példához, 65 a 13. ábra normálisan megömlesztett nyersvas kovácsolópróbájának fényképét mutatja az V. példához, a 24. és 25. ábrán a találmány értelmében megolvasztott nyersvas kovácsolőpro- 70
