126132. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus hajtómű

2 126132. tengelyen. A —4— reakcióslapátok —4w -kereke a hajtómű helytálló részével van összeerősítve. Az lw, 3w— és —4w— kerekéket la-5 pátjukkái egydarabban öntéssel vagy formázással lehet előállítani, de készíthetők pl. műgyantából is, melybe merevítő drótbetétet ágyazunk. Ebben az esetben a belső gyűrűalakú részeket külön állíthatjuk 10 elő és utólag erősítjük a lapátokhoz. A —2w— keréknek célszerűen különálló —2— fémlapátjai vannak süllyesztett szegecsekkel. Az —lw— kereket a —35—, —36— csap-15 ágyak tartják, amelyek a kerék tengelyirányú helyzetét meghatározzák. A —2w— kerék tengelyirányú helyzetét a —37— csapágy szabja meg, a —3w— kerék pedig a —38— csapágyba van ágyazva. A 20 —3w— kereket, golyóscsapágyba való ágyazása helyett, úszóhelyzetben is elrendezhetjük, úgyhogy azt a ráható folyadék nyomása tartja egyensúlyban. _ A folyadékot a körfolyamban a —26— centrifugális szivattyú tartja, melyet a —27— hajtótengelyről hajtunk meg kúpfogasáttétel útján. A szivattyú a —28— helyről szív és a —29— csatornán át bocsájtja ki a folyadékot, mely így a —3w— 30 és —4w— kerekek között lép a lapátok közé. A folyadékban esetleg jelenlevő gázok a szivattyúlapát vastag, lekerekített széleiben alkalmazott —30— szellőzőnyílásokon át távoznak (1. ábra). Az —lw— 35 kerék és a helytálló tok közötti folyadék kilépését a —39— labirintus akadályozza meg, amely a kiszivárgó folyadékot a — 40— fal mögött a szivattyúaknába vezeti. A fal felé való folyadékszivárgást 40 a —41— labirintus akadályozza meg; a kiszivárgott folyadék lefolyó lyukakon át a szivattyú szívóaknájához folyik le. A levezetőcsatorna előtt alkalmas anyagból —42— tömítést alkalmazunk. A —2w— és 45 —3w— kerekek közötti folyadékkilépést a —43— hüvely akadályozza meg. A hüvelyen átszivárgó folyadék —44—nél a szivattyú szívóaknájába folyik le. A —44— lefolyócsatorna két oldalán alkalmazott 50 --45—, —46— tömítések a —37— és—38— ágyazásokat védik a folyadéktól. A —43— és —47— ágyazóhüvelyek teljesen a forgó tok belsejében vannak és a folyadék hatásának vannak kitéve, azon-55 ban kis mérvben vannak csak megterhelve és bőven méretezett ágyazási felületük van; ezzel szemben a —36, 37— és —38— golyós ágyazások teljesen a forgó tokon kívül vannak és terhelési nyomások felvételére alkalmasak. E. golyós ágyazások a 60 folyadékkal való érintkezéstől védettek. így abban az esetben, ha a —43, 47— ágyazóhüvelyeket valamely alkalmas anyagból, pl. mesterséges gyantából készítjük, a hajtómű üzemi folyadékjaként vizet hasz- 65 nálhatunk. Amint a ,rajz 1 .ábráján látható, az —1— szivattyúlapátok a folyadékot a —2— turbinalapátokra szállítják, amelyeknek bemeneti széle le van kerekítve oly célból, 70 hogy a különböző belépési szögeknél jó közegáramlást érjünk el. Innen a folyadék a reakcióslapátok első —3— során, azután pedig a reakcióslapátok második —4— során halad át. Célszerűen ezeknek 75 a lapátoknak bemeneti szélei is le vannak kerekítve és a lapátok oly keresztmetszetűek, amely keresztmetszet legjobban megfelel a közegáramlásnak. A —3— lapátok a hajtómű hossztenge- 80 lyéhez képest gyakorlatilag sugárirányúak és a folyadékkal szabadon forognak és csupán a folyadéknak örvénylési sebessége, amit az »A« nyíl (1. ábra) irányú folyadékmozgásnál a lapátszárnyak okoz- 85 nak, fejtki némi surlódóhatást rájuk. A hajtóműnél a —27— és —34— tengelyek egyirányban forognak és sima, megszakítás nélküli átmenettel a vitt tengely álló helyzetétől kezdve át lehet menni a 90 hajtótengely sebességét lényegesen felülmúló sebességre (gyors járatra). Terheléskor a vitt tengely minden esetben a szinkronizmusig való felgyorsulásra törekszik. Azonban éppen a találmány 95 szerinti lapátszerkezet következtében kicsiny terhelésnél a sebesség ténylegesen jóval felülmúlhatja a szinkronizmust, minthogy a —4— helytálló reakcióslapátok alkalmazása folytán minden körűimé- 100 nyék között fellép bizonyos örvénylési sebesség, mely hozzáadódik a sziváttyútengely sebességéhez; a körfolyamban tehát megnövekedik az átfolyási sebesség és a —2w— turbinakerék az —lw— szivattyú- 105 keréknél gyorsabb forgást kap, azaz úgynevezett »túlhajtás« áll elő (gyorsjárat). Ennek a túlhajtásnak a mértéke a hajtómű lapátjainak alakjától és irányától függ. Gyakorlati értelemben vett túlhajtást ak- 110 kor érünk el, ha ez az örvénylési sebesség számottevő hányada a szivattyúkerékből kilépő folyadékrészecskéknek a —34— tengely körüli forgásnál fellépő szögsebességének. Ez termesztésen a fo- 115 lyadék keringési sebességét növeli és lene-