126108. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi kártevők irtására

2 12610$. dozójakénl és higitószereként nyernek alkalmazást, arra kell ügyelnünk, hogy a ködök semlegesek legyenek, vagy hogy lúgos vagy savanyú kémhatás ese-5 tén a lúgosságát vagy savasságát ak­ként tartsuk, hogy a növényzetben kárt ne tehessenek. Különösen célszerűnek bizonyult a ködöt ammóniáknak sziliciumtetraklo-10 ridra való behatásával előállítani. Az ef­fajta köd, amely kovasavanhidridből, a SiCl4 . (NH S ) 6 vegyületből és ammónium­kloridból áll, igen sűrű és kiválóan al­kalmas ahhoz, hogy részecskéire a nyo-15 molégfúvókákkal való szétporlasztással igen finom eloszlásban juttatott méreg­anyagoldatokat lecsapjuk, úgyhogy a köd szabad szilárd részecskéin a mé­reganyagból való bevonat képződik. Az 20 effajta köd az eddig szokásos módsze­rekkel előállított porfelhőkkel szemben mindenhova behatolhat és mérsékelt vándorlási sebesség mellett jó tapadó­képességet mutat, úgyhogy a bevonat-25 ként magával vitt méregrészecskék a növénykártevőkre hatást tudnak kifej­teni. A találmány továbbá berendezés a fentebb ismertetett eljárás foganatosí-30 fására. Ebben a berendezésben mind a ködképzéshez való anyagokat, mind­pedig a méregoldatokat önmagában is­meri módon fúvókákkal szétporlaszt­juk. 35 A találmány értelmében ama fúvó­kákon kívül, amelyekből a köd képzé­sére alkalmas anyagokat szétporlaszt­juk, a méregoldatok szétporlasztására való további fúvókák vannak elren-40 dezve, amely anyagokkal a ködöt ter­heljük és a kétfajta fúvókának az egy­mással szemben való elrendezése úgy van megválasztva és az azokban alkal­mazott nyomások akként vannak mére-45 tezve, hogy a méreganyagok porlasztó­kúpja a ködképző anyagok porlasztó­kúpján áthatoljon és a ködkeveréknek továbbhaladó mozgást adjunk. A teljes áthatolás biztosítása végett a méreg­co oldatok szétporlasztására célszerűen önmagukban ismert fúvókákat hasz­nálunk, amelyeknek fúvókat'ej ében me­netek vannak, amelyek a méreganya­gok porlasztó kúpjának forgómozgást 55 adnak. -A méreganyagoknak a hordozóköd­del való átkeverődését továbbá azzal is alátámaszthatjuk, hogy a ködképző­dés körzete és a ködnek a készülékből való kilépései helye közt további stirí- 60 tett vagy fúvatott levegő, stb. hozzá­vezetésére való, a porlasztókúphoz fer­dén állított fúvóka van elrendezve avégett, hogy a ködnek csavarszerű for­gómozgást adjunk. 65 A ködképző anyagokhoz való egyes porlasztó fúvókák helyett több gyűrű­szerűén elrendezett fúvókákat is alkal­mazhatunk, melyek között a méreg­anyagok porlasztó kúpjai szabadon át- 70 léphetnek. A fúvókák ágyazólapra vannak sze- -relve, amely úgy van berendezve, hogy a vízszintes tengelye körül forgatható. A ködnek időelőtti oldalsó áramlása- 75 nak megakadályozása végett a fúvóká­kat a mozgási irányban nyitott burko­lattal vehetjük körül, melynek nyílása a porlasztó kúp szabad kilépését lehe­tővé teszi. A burkolatnak szögletes vagy 80 teljesen vagy részben köralakú kereszt­metszete lehet. Ez utóbbi esetben a bur­kolat elülső köralakú részében a hor­dozóköd-fúvókák előtt a kilépőnyílás felé terelőszerveket rendezhetünk el, 85 amelyek a hordozóködöt forgásba hoz­zák. Az átkeverés további alátámasz­tása végett továbbá a burkolatnak eme részét magát is forgómozgással láthat­juk el. A hordozóköd forgómozgása a 90 méreganyagok porlasztókúpjának a porlasztófúvóka által létrehozott for­gásával azonos vagy ellentétes irányú legyen. A rajz a találmány szerinti berende- 95 zés különböző kiviteli példáját vázla­tosan szemlélteti. Az 1., 2. és 3. ábrák az egyik kiviteli példát szögletes burko­lattal függőleges hosszmetszetben, ol­dalnézetben és vízszintes metszetben íoo szemléltetik, a 4., 5. és 6. ábra azonos szemléletben másik kiviteli példát mu­tat, melynél a burkolatnak részben kör­alakú keresztmetszete van, a 7., 8. és 9. ábrák oly berendezés megfelelő né- 105 zetei, melynek burkolata köralakú ke­resztmetszetű és részben forgatható, a 10., 11., 12. ábrák függőleges hosszmet­szetben, oldalnézetben részben metszve és vízszintes metszetben olyan kivi- no teli példát mutatnak, melynél a köd­képzőanyagokhoz való fúvókák kör­alakban vannak elrendezve. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli alak­nál —a— és —b— ama fúvókákat je- 115 löli, amelyek alkalmas készlettartá­nyokból a ködképzőanyagot viszik be. A valamely tartányból hozzávezetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom