126107. lajstromszámú szabadalom • Hangosfilmet továbbító berendezés

0*1*07. 3 tözásai a görgő helyzetének vagy. a-hurok hosszának változásaival járnak. Ugráló mozgások megakadályozása végeit a találmány értelmében az újra 5 visszatérő sebes'ségingadozások csillapításához való berendezéseket használunk: így például ismert szerkezetű 32 fékhengert rendezünk el, melynek mozgó része a 28 karral van összekötve. io Hogy a 23 vezető-tárcsa egészen hirtelen mozgásokat végezhessen, engedékeny közbenső darabot, például 33 rugót alkalmazunk, amely a fékhenger és a 28 kar között van. A 30 rúd-15 hoz viszonyítva e rúgó erős és a fékhengernek az ugráló mozgásra gyakorolt hatását észrevehetően nem csökkenti. A hirtelen lökések csillapítását még 20 azzal növeljük, illetőleg fokozzuk tovább, hogy a filmet a szomszédos 21 és 22 görgőkön és mindkét görgőn azonos irányban vezetjük. A film eközben természetes merevségének követ-25 keztében némileg kihajlik. A fölös hossz ekkor biztosan nagyobb, mint akkor, ha a film a két görgőn a görgőknek egymással szemben fekvő oldalain halad. A film annál jobban ki-30 hajlik, minél kisebb a görgők átmérője. E kicsiny feles hosszúság egészen rövid és hirtelen, például a fogazott tárcsák bütykeivel okozott lökések továbbításával szemben további 35 biztonságot nyújt. A legnagyobb tárcsa tehetetlensége az elkerülhetetlen tömeghatása miatt a filmszalagra igen gyorsan ható lökések felfogására túl nagy. Ha azonban a film kihajló ré-40 szével a két 21 és 22 görgőt alkalmazzuk, akkor e kihajlás pillanatnyi hatását akadályozó tehetetlenség gyakorlatilag nem nyilvánul. Az önrezgések csillapításának to-45 vábbi módja abban van, hogy a továbbító alkatrésszel a hangmegvilágítási helyen összekötött lendítő tömeget második tömeggél kapcsoljuk, amely lazán ugyanazon vagy koaxiális 50 tengelyén van elrendezve és amelyet az energiát elnyelő kapcsoló az első lendftőtömeggel köt össze. A találmány keretén belül esik Oly lendítő tömeg alkalmazása is, amelynek gyűrűalakú 55 ürege higannyal van megtöltve. Ez esetben a hígany a második forgatható elem. A két tömeg egymással elektromágneses vonzás, vagy súrlódás, örvényáram- és különösen folyadéksurl<kMs útján kapcsolható össze. Közön- 60 séges érintkezési súrlódás nem ajánlatos, minthogy ennek érintő irányi! ereje a sebességtől gyakorlatilag független. A második tömegnek közelítően állandó sebessége van vagy saját 65 tömegtehetetlensége következtében, amely ekkor rezgés-csillapító an is hat, vagy oly módon, hogy azt valamiképpen, például fogaskerekek vagy szíjak útján a közelítően állandó sebesség- 70 gel forgó elemekkel kapcsoljuk. Utóbbi esetben a film rugózása és ezzel az önrezgési szám is csökken. Ha a második elem a dob tengelyével elektromágnesesen vagy viszkózus 75 súrlódás útján van kapcsolva és a dob sebességével forog, akkor az a dobnak a film feszülése okozta forgást egyik forgási értelemben sem befolyásolja észrevehetően. Ha azonban a fii- 80 méta csapágy és görgősurlódás legyőzéséhez szükséges munka jó részétől megszabadítani kívánjuk, akkor a találmány értelmében a második elemet (vagy a mágneseket, amint azt a talál- 85 'many példakénti alkalmazása esetén feltüntettük) valamivel nagyobb sebességgel forgatjuk, mint a dobot. A film feszülésének csökkenésével a 21 és 22 görgők közötti kihajlás na- 90 gyobb és így engedékenyebb. A 30 rúgó viszonylag lágy lehet. A film feszülését legcélszerűbben a dobot és a lendkereket hajtó segédhajtás útján csökkentjük. Ily hajtásnak igen köny- 95 nyen kell futnia, annak a dob sebességét nem szabad rögzítenie, minthogy a sebességnek a film maradék-feszülésétől kell függnie; máskép kifejezve, szükséges, hogy a segédhajtásnak csú- 100 szása legyen. Ideális segédhajtást létesítünk, ha kihasználjuk a mágnes és rézből vagy más, jó vezető anyagból készült lemez közötti vonzást. A lemez ekkor oiy értelemben forog,, hogy ab- 105 ban áram indukálódik. Ily hajtásnak •nemcsak az az előnye, hogy könnyű járású és könnyen beállítható, hanem csillapítóként is hat és az ugráló mozgásokkal szemben továggi biztonságot 110 nyújt. Ezzel szemben oly hajtás, amely mechanikus súrlódástól függ, az ugráló mozgást gyakorlatilag egyáltalában nem csillapítaná, minthogy mechanikus súrlódás esetén az érintő irányú 115 erő a viszonylagos sebességtől gyakorlatilag független, míg a mágneses fékező erő a viszonylagos mozgás sebes-