126102. lajstromszámú szabadalom • Szénportüzelő szerkezet

Megjelent 1941. évi február hó 1-én. MiaiA» KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126102. szám. . II/c. (V/e/2.) osztály. — B. 14693. alapszám. Szénnortüzelőszerkezet. Deutsche Babcock & Wilcox Dampfkessel-Werke Actien-Gesellschaft, Oberhausen. A bejelentés napja: 1934. évi május hó 19.* — Németországi elsőbbsége: 1933. évi május hó 20. Szénportűzelőszerkezeteknél, melyek tűzkamrából és elébe iktatott, az égési tér felé nyitott malomkamrából vannak, melyben a tüzelőanyag őrlése, szárítása és faj-5 tázása végbemegy, a lángvezetés és a fajtázás feltételei nem olyan kedvezőek, mint lángzós tüzelőszerkezeteknél. Ezért gorombább ki őrléssel és a tűzkamrában nagyobb mértékű kokszképződéssel kell számolni. 10 A tűzkamra olyan szerkezetű lehet, hogy a koksz természetes lejtés vagy csúszda vagy szállítószerkezet segélyével újból a malomba vezetődik vissza. Lehet továbbá a tűzkamra fenekén utóelégést létesítő ros-15 lélyt is elrendezni, melynek üzeme azonban a tűz vezetését jelentékenyen megnehezíti. A találmány érielmében ezért a tűzkamrát magában véve ismert módon úgy ren-20 dezzük be és úgy tartjuk üzemben, hogy a keletkező salak cseppfolyós állapotban az égési tér fenekén összegyűl és folyékony állapotban távolítható el. A képződő könnyű koksz ekkor a salakfürdőn 25 úszik és segédlevegővel, melyet oldalról a salakágy felett fúvatunk be, tökéletesen elégethető. Emellett szigetelő hatásával , egyrészt a salakfürdőt a fűtőfelületek felé való sugárzás folytán beálló aláhülés el-30 len védi, míg másrészt elégése a salaklürdő felett éppenséggel különösen magas hőmérsékletű övet hoz létre, mely a salakfelület megdermedését megakadályozza. 35 A rajz 1. ábrája a találmányt ferdecsőves kazánhoz való alkalmazásában mutatja. A kazán az (1) és (2) részkamrákbó.1, az ezeket összekötő alsó (3) csőkötegből, a közbenső (4) túlhevítőből és egy további, nem ábrázolt csőkötegből van össze- 4© téve. Az (5, 6) terelőfalak az első gázhuzamot határolják el. A (7) tűztér elé a (8) malomkamra van iktatva, melynek alsó végéhez a (9) malom csatlakozik. A (7) és (8) terek egymással a (10) nyíláson 45 át közlekednek. A szenet a malomba valamely tetszőleges (11) szerkezet adagolja, melynek (12) ejtőcsővé van; a szén a (8) malomtéren részben vagy teljesen átesik és azt a (9) 5© malom addig aprítja és dobja fel, míg csak a kellő finomságot és szárazságot el nem érte. Míg a dercék a malom előterében a (13) nyíl irányában addig keringenek, ameddig elégetésre érettek let- 55 tek, addig a por a (14) nyíl irányában az égési térbe lép át. Ezt a fajtázást és szárítást azzal fokozzuk, hogy a szabályozható (15) és (16) bevezetőkön át a malom előterébe hideg vagy meleg levegőt m vagy gázokat vezetünk. Míg a (15) vezeték a fajtáző- és vivőlevegőt engedi be, addig a (16) vezetéken át főképpen szállítőlevegő lép be, mely a finom port további kiválasztás nélkül az égési t térbe 65-szállítja. Az égési térnek zárt, tűzálló (22) feneke van, amelyen a cseppfolyós salak összegyűl. A szabályozható (21, 25) légbevezetések, melyek a salakfürdő felett minden 70 oldalon is el lehetnek rendezve, a láng terelésére és a koksz kiégetésére szükséges égési levegőt vezetik be. Mivel szállókoksz a kazánhuzamokban is képződik, előnyös lehet a kazánhuza- 75 mokból a szállóhamut az égési térbe vezetni, ahol a salak megömlik eß a koksz elég. Ez az intézkedés különösen grafit* Ez a nap az 5930/1939. M. E. sí rendelet 2. §-*) értelmében a vsolt cseh-szbvák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. Csehszlovák szabadalom száma: 55.791.