126087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok tisztítására

126087. 3 hetőség van a gáz kezdeti gőztartalmának növelésére, mert a hűtővizet előbb hevítenünk kell a gázzal, hogy oly hőmérsékletre hozzuk, amelynél elgőzö-5 lés történhetik oly mérvben, amint a hő elnyelődik a gázból. így tehát, mivel általában túlzó feleslegű hűtővizet alkalmaznak, nem érünk el növelt vízhőfokot és tehát az elgőzösítés minimáló lizálva van. Ezenkívül a hűtővíz, a gázzal való bevezető érintkezésétől kezdve, végső érintkezéséig, rendszerint emelkedő hőíokváltozást mutat. Ez még egy indoka annak, hogy nem érhető el az 15 elgőzösítés maximuma, mert az elgőzösítés maximális mérvénél a víz hőfoka nem mutatna többé emelkedést, hanem konstans maradna valamely ponton a hűtőrendszerben. Ez annyit 20 jelent, hogy annyiban, amennyiben a víz hőt nyel el a forró gázból, ez nyomban visszaszármazik a gázba, a vízgőz lappangó hője alakjában, amely gőzt a víz szolgáltatja. 25 A találmány teljesen megváltoztatja a lebegő részecskéket tartalmazó ilyféle gáznemű rendszerek kezelésére vonatkozó, fentebb említett eddigi eljárásokat, amennyiben a gázt most két, 30 megkülönböztethetően eltérő kezelésimódnak vetjük alá. A tisztítás első menetében biztosítani igyekszünk a gáz érzékelhető hőjének vagy túlhőjenek maximális átalakítását elgőzösítési lap-35 pangó meleggé, avégett, hogy annyira, amennyire csak lehet, a gáz saját hőjével növeljük a gáz gőztartalmát. Ezt úgy eszközöljük, hogy a gázt hatályos öblítésnek vetjük alá forró víz-40 zel, amely .újból kering és ezáltal legmagassabbra növelt hőmérséletén van tartva, amint a beömlő gáz hőtartalma megengedi. A gáz végső hűtéséhez szükséges, nagy víztömeget a nedvesítőmű-45 velet folyamán nem engedjük érintkezésbe jutni a gázzal. Ha a gáz e kezelés után nem tartalmaz elegendő gőzt, hogy a kívánt tisztasági fokot adja a kondenzációs menetben, akkor növel-50 jük a gőztartalmat azzal, hogy gőzt lövelünk a gázba, vagy a forró vízből nagyobb mennyiséget veszünk az előbbi kezelésnél, amely forró víz külső forrásból érkezik. A gáz nedvesítésével 55 egyetemben igyekszünk, hogy mindent kiválasszunk a gázból, a lebegő anyag legfinomabb részecskéinek kivételével, amely utóbbiakat a gázban levő gőzzel távolítjuk el, a gáz ezután következő kezelésekor, amelyen át kell esnie. 60 Az új eljárás legközelebbi lépése a gőz hűtése és a gőz, valamint a lebegő alkatrészek kivonása kondenzáció révén. • I Gyakran előfordul, hogy a nyers, 65 tisztítatlan gáz nem tartalmaz eredetileg elegendő gőzt, hogy biztosítsa a kívánt tisztasági fokot, még pedig az igen finom részecskék aránytalan száma, a higroszkópos részecskék rend- 70 kívül nagy nehézsége, vagy valamely egyéb vezérelhetetlen állagúsága folytán. Ily esetben a gőzkészlet külső forrásból növelendő vagy szaporítandó, valamely oly intézkedéssel, mint gőz- 75 injekció egy vagy több szakban, vagy forró víz hozzávétele, amit külső forrásból kaptunk, amint fentebb említettük. Már most, hogy az eljárást gazdasá- 80 gos kivitelűvé és egyszersmind hatályossá tegyük, a nyers gázt először is bensőleg ki kell fésülnünk, hogy mindkét fajtájú részecskék számát minimumra csökkentsük és azután ki kell 85 zárnunk, hogy azok szükségtelenül kisajátítsák maguknak a kondenzáció szakaiban a gőz nagy részét. Maguk a vízsugarak vagy löveletek, akár stacionereknek akár forgóknak 90 létesítjük azokat, egyáltalán alkalmatlanok az eredetileg porral és füsttel terhelt gáz oly fokig való kifésülésére, amely az új eljárás leggazdaságosabb kiviteléhez kívánatos. 95 A cseppeknek a mozgó gázközegből való elkülönítésére főkép az. ütközés elvét vonjuk közre, ámbár egyéb tényezők is közrejátszanak. i A gázt kényszerítjük, hogy számos, 100 kis átmérőjű Venturi-szerű nyíláson hatoljon keresztül, amik a gáznyomást gázsebességre változtatják. A kapott, tekintélyes sebességű, gázsugarak víztömegen haladnak át, ahol a cseppek 105 bizonyos mérvű egyesülése következik be. Ezután a gázt ütközésre kényszerítjük bizonyos számú, éppen mindegyik kis nyílás fölé helyezett apró ellenzők ellenébe. Ez az ütközés a leg- no nagyobb, mert a sebesség magával hozza, hogy a cseppek a nedves felületekre jutnak és hogy elsodródnak a nyílások felett áramló víztömegben. A gáznak a víztömeg ellenébe való ütkö- 115 zése elkülönít néhány cseppet, azonban a víznek az lévén a tulajdonsága, hogy kiválik a gyorsan ömlő gázáramból,