126084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés repülőgépek szárnyainál és harántirányban hajtott más testeknél a felhajtóerőnek a kritikus felfutási szög meghaladásakor való fenntartására

Megjeleni 1941. évi január hó 16-án. MAGYAR K1KÍ.LYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126084. szám. V/h. osztály. — M. 11697. alapszám. E!járás és berendezés repü'őgépek szárnyainál és harántirányban hajtott más testeknél a felhajtóerőnek a kritikus felfutási szög meghaladásakor való fenntartására. Mattioli Gian Domenico, Pádua (Olaszország.) A bejelenlés napja: 1933. évi szeptember hó 5.* Olaszországi elsőbbsége: 1932. évi szeptember hó 9. Repülőgépek esetében ismert tény, hogy a felhajtó erő görbéje, mint a szárny felfutási szögének függvénye, a felfutás szögének meghatározott érté-5 kéig, körülbelül 14—16°-ig, emelkedik, majd gyorsan esni kezd. E körülmény a repülés biztonságát hátrányosan befolyásolja és a repülőgép forgását okozhatja. Ha ugyanis a repülőgép hordío felületét szándékosan vagy akaratlanul e kritikus értéket meghaladó felfutási szög alatt állítják be, a repülőgép irányíthatatlanná válik. Joggal állítható, hogy a baleseteknek körülbelül 70 o/o-a 15 ez okból következik be. A repülési technika szempontjából lényeges jelentőségű feladat annak megakadályozása, hogy a felhajtó erő görbéje a felfutási szög kritikus érté-20 kének meghaladásakor essék. Á találmány révén harántirányban hajtott testekre, mint például repülőgép hordozó szárnyaira és a repülőgép kormányszerkezelének felületeire, légcsavarok-25 ra, hajócsavarokra és más hasonló szerkezetekre ható felhajtó erő fenntartását oly mértékben érjük el, hogy a felhajtóerő görbéje körülbelül 32— 34°-os felfutási szögig emelkedik, vagy 30 nem esik. A találmány alapgondolata, hogy a harántirányban hajtott testek körül létesülő áramlást befolyásoljuk. Ismeretes, hogy ily testekre, ha azok 35 áramló közegben vannak, vagy álló közegben mozognak, e közeg oly erőt fejt ki, melynek a felhajtó erőt alkotó összetevője a harántirányban hajtott vagy hordozótest keresztmetszete mentén áramló közeg sebességétől függ. A 49 felhajtó erőt adó összetevő növelése végett célszerű, ha a hordozó szárnyat körülvevő közeg keringését lehetőleg fokozzuk. A tapasztalatból kitűnt, hogy a közegnek a hordozó lest körüli ke- 4$ ringése csökken, mihelyt az áramvonalak a test felső oldalán. Vagyis azon az oldalon, amely felé a dinamikus hatás irányul, elválnak vagy leszakadnak, mielőtt a hordozó test alsó oldalát 50 érő áramvonalakkal ismét egyesülnének. Az ár am vonalak ez időelőtti leszakadása következik be például közönséges repülőgépszárnyak esetében, mihelyt a felfutási szög elegendő nagy 55 értéket ér el. E megállapítások alapján repülőgépek hordozó szárnyaira és más harántirányban hajtott testekre ható felhajtó erőnek a legnagyobb felhajtó erőnek 60 megfelelő kritikus felfutási szög meghaladásakor való csökkentését a találmány értelmében a repülőgép felületéhez legközelebb eső áramlási rétegre, a közeg úgynevezett határrétegére való 65 behatás útján akadályozzuk meg amennyiben a közeg e szélsőrétegét• a harántirányban hajtott test felfutási élének körzetében örvénylő mozgásba hozzuk. 70 * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a Ivoll cseh-sziövák szabadalmi hivatalnál' annak idején tett bejelentés napja. A cseh-szlovák szabadalom száma: 54463.