126082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelő könnyűkőmasszák előállítására
2 1 2 « » 8 2 . sége legnagyobb szilárdság és könnyűség mellett rendkívül nagy. Míg tehát szigetelőtestek eddigi gyártásakor a kalciumhidroszilikátnak az volt az alá-5 rendelt jelentősége, hogy a porózus szigetelő kovás nyersanyagokat egymással összeragassza és a kész termék lényegileg az alkalmazott kovás nyersanyag jellegét mutatta, a kész termé-10 ket már most teljesen vagy lényegében a nagy mértékben szigetelő, szilárd és könnyű kalciumhidroszilikát jellege jellemzi, míg a kovás nyersanyag fizikai sajátossága nem vagy j csak alárendelt szerepet játszik. Miután a kívánt szerkezetű kalciumhidroszilikát bármely tetszőleges kovás nyersanyagból mésszel vagy mésztartalmú kötőanyaggal előállítható, ha-20 csak a nyersanyagok kellően finom előkészítéséről gondoskodunk, már most mikroporózus könnyűkőmasszákat mesterségesen előállíthatunk anélkül, hogy a kovás nyersanyagok korlátolt 2, köréhez volnának kötve. Első ízben vált tehát lehetségessé nagyértékű szigetelő testeket és könnyű köveket nehéz, nem porózus, nem szigetelő anyagokból is, mint amilyen homok, agyag, 3 gránit stb., előállítani. Az eljárás részleteiben abban van, hogy finoman előkészített kovás anyagoknak mésszel vagy mésztartalmú kötőszerekkel való keverékét víz hozzá-3 adása közben önthető vagy képlékeny masszává dolgozzuk fel3 formáljuk, feszült gőzzel vagy telített gőzzel való keményítőssel kalciumhidroszilikáttá alakítjuk át és végül kiszárításnak vetjük 40' H * a Bizonyos körülmények között előnyös lehet reakciórenyhe kovás anyagokat feldolgozás előtt égetőfolyamatnak alávetni. Ezzel az eljárással sikerül említésreméltó .szigetelőképesség nélküli kovás anyagokból vagy olyan kovás anyagokból, melyek szigetelő hatásúak ugyan, nincs azonban kellő saját szilárdságuk, teljesen újszerű nagyértékű terméket előállítani, mely szigetelőképessége tekintetében a természetes szigetelőanyagokkal legalább egyenértékű, szilárdsága tekintetében azonban azokat messzemenően felülmúlja. Kovás nyersanyagokul mindazok a kovás anyagok tekintetbe jönnek, melyek mészhidráttal előnyösen feszült gőzben megszilárdulni képesek, tehát például: homok, agyag, sejtkova, agyag- 60 pala, agyagos márga, moleragyag, gránit, tengeri iszap, savanyú vagjr lúgos salakok, mesterséges és természetes puzzolánok és máseffélék. Nem adható meg, hogy az itt felsorolt nyersanyagok 65 közül melyik részesítendő előnyben, mert ezt a kérdést esetről esetre kell eldönteni, mivel nem csak az anyagok árát, hanem meghatározott fajlagos tulajdonságokat, így pl. az őrölhetősé- 70 get vagy iszapolhatóságot is tekintetbe kell venni. Mészkomponensül marómész, szárazon vagy nedvesen oltott mész, hidraulikus mész, portlandcement, románcé- 75 ment és máseffélék alkalmazhatók. Az egyes komponensek keverési aránya lényegileg ahhoz igazodik, hogy a gőzzel végzett keményítés után kötetlenül maradt mészíelelslegel lehető- 80 leg el kell kerülni. Homoknak és sejtkovának kovás nyersanyagul és marómésznek kötőanyagul való alkalmazásakor a végterméktől megkövetelt tulajdonságok szerint marómészből cél- 85 szerűen az egész szilárd anyagnak kb. 15 55 súlyszázalékát választjuk. Hasonlóképen fogunk eljárni más kovás nyersanyagok és más mészlarlalmú kötőanyagok esetében. 90 A vízadalék a kívánt végtermék minőségéhez igazodik. Nagyobb vízfelesleg cselén könnyebb termékeket, csekélyebb vízadalék esetén nehezebb termékeket kapunk. Például 400kg. szilárd 95 anyagra 1000 kg vizet választunk, ha a kész munkadarab fajsúlya kb 0.4 legyen, míg ha 0.7 fajsúlyt kívánunk, 700 kg szilárd anyagra "kb 1000 kg vizet választunk. íoo Lényeges a nyersanyagok finom előkészítése. Az eddig ismert eljárásoknál, melyeknél kezdettől fogva szigetelő anyagokat formáltak és szilárdítottak, az ilyen finom előkészítés nemcsak 105 szükségtelen, hanem még káros is volt, mert így a természetes porózus szerkezet elroncsolódott volna. A jelen eljárásnál éppen a finom előkészítés a mikroporózus szerkezet előállítását no szolgálja. Az anyagok előkészítésének célja a nyersanyagoknak olyan finoman való aprítása és keverése, hogy a massza lehetőleg egyenletesen és a hozzáadott 115 mész vagy mésztartalmú kötőanyag mennyiségének megfelelően maradéktalanul kalciumhidroszilikáttá alakul-