126045. lajstromszámú szabadalom • Több párhuzamos vezetőből álló fojtótekercs

Megjelent 1941. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126045. szám. VH/g. osztály. — G. 8932. alapszám. Több párhuzamos vezetó'höl álló fojtótekercs. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon-, és Hajógyár Részvénytársaság, budapesti cég 10 15 20 25 30 35 A bejelentés napja: 1939. évi október hó 30. Fojtó tekercsek k észí tésén él, kül ön ösen, ha nagy áramerősségről van szó, sokszor szükséges, hogy ámenetek több párhuza­mos vezetőből készüljenek. Ahhoz, hogy az árameloszlás megfelelő legyen, szüksé­ges az is, hogy a párhuzamos vezetőknek egyező ellenállásuk legyen, még pedig úgy, hogy az ohmikus, illetve induktiv feszült­üégesések egyezők legyenek. Ennek eléré­sére szokásos a vezetőket egymással több­szörösen keresztezni. Nagyobb méretű foj­tótekercseknél azonban ez a vezető-keresz­tezés sok esetben nehezen vihető kérész­iül és tökéletes eredményt nem is ad, még pedig azért, mert a tekercs vége felé és a közepén levő menetekben a belső és külső menetek induktiv feszültségesése egymást nem egyenlíti ki teljesen. A találmány tárgya oly tekercselés, amelynek párhuzamosan kapcsolt vezetői egymás közt teljesen azonos induktív és ohmikus feszültségesésűek, s a találmány előnye abban van, hogy ez egyszerű esz­közökkel érhető el. A csatolt ábra a találmány szerinti foj­tótekercs vázlatos gombolyítási módját mutatja. A tekercs gombolyílása úgy történik, hogy a gombolyítás a sablon kerületén annyi helyen kezdődik egyszerre, ahány párhuzamos vezetőt vagy vezető-csoportot alkalmazunk. Ezek a kezdeti helyek a kfez­dő kör "kerületén egymáshoz képest azo­nos osztástávolságban vannak elosztva. A gombolyítás pl. ú .n. archimedesi csiga­vonalak mentén történik, melyek azáltal állnak elő, hogy miután az egyes vezetők a kezdő kör kerülete mentén annyira ha­ladtak, mint amilyen távolságban a gom­bolyítás irányában rájuk következő kez­det van, a tekercs tengelyétől való távol­ságuk, a következő kezdő menet vastag­ságával és az ehhez képest állandóan tar­tott szigetelőtávolsággal növekszik, s ez a növekedés a gombolyítás irányában egy­másra következő osztástávolságokban foly­tonosan ismétlődik. Az ábrabeli példa négy (1, 2, 3, 4) párhuzamos vezetőből álló fojtótekercs, melyben az egyes párhu­zamos vezetőrészek egymásközti megkü­lönböztetésből különböző jelölésmóddal vannak felrajzolva; a gombolyítás forgás­értelme a k nyíliránnyal van jelölve. Lát­ható, hogy a párhuzamosan kapcsolt 1—4 vezetők gombolyításának kezdetei a kezdő körön 360°/4 = 90° alatt következnek egy­más után; n számú párhuzamosan kap­csolt vezető esetében az osztás általában 360°/n. Az ábrázolt négy, ill. általában n vezető egy fojtótekercsben egyidejűleg egy­egy vezetőcsoport vagy vezetőköteg is le­het, amelyek tetszőleges (de kötegenként egyenlő) szánni vezetői egymáshoz képest el vannak sodorva,' ill. alkalmas helyeken keresztezve vannak. A találmány szerinti fojtótekercset a leg­több esetben úgy képezzük, hogy a tekercs tengelyirányában - páronként összefog­lalva — legalább is két, de esetleg több tekercs következik egymás után. Két egy­más utáni tekercs viszonylagos elrende­zése és összekötése úgy készül, hogy az egyik tekercs úgy van gombolyítva, mint a leírt példaképem esetben az ábra mu­tatja, míg a másik tekercs — az ábrabeli tekercselési tengelyre vonatkoztatva —el­lentétes tekercselési értelmű, s célszerűen úgy van az előbbi tekercs mellé helyezve, 40 45 50. 55: 60> 65 70 75-

Next

/
Oldalképek
Tartalom