126040. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható kaszaszorító

Megjelent 1941. évi január hó 16-ári. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126040. szám. X/a. osztály. — B. 14493. alapszám. Szabályozható kaszaszorító. Breuer Gusztáv kereskedő, Kispest A bejelentés napja: 1939. évi június hó 13. 10 20 25 30 35 A kaszanyaknak a nyélen való megerő­sítését általánosságban felhúzott gj^űrűvel végzik, amelyet helyzetében ékkel bizto­sítanak. E megerősítési mód hátránya, hogy egyrészt az ék könnyen kiesik, más­részt pedig a kaszának szöge a {nyélhez ké­pest csak igen kis határok között változ­tatható. E beállítás azonban különböző szálas termények kaszáláshoz igen fontos. A találmány szerinti kaszaszorító e hát­rányokat kiküszöböli. Felerősítése egy­szerű és biztos, emellett a penge és a kaszanyél közötti szög tetszésszerint vál­toztatható, illetve beállítható. A kaszaszorító a kaszanyél lapos ol­dalára felfekvő laposvas egyik vége gyűrű­szerűén van kialakítva, ennélfogva a ka­szanyél végére húzható. A másik végén kengyelalakban felhajlított két fül van, ezekkel a kaszaszorító a nyélre szögez­hető. A kaszanyélre eképpen felerősített kaszaszorító gyűrűszerű vége a kaszanyél­lel együtt át van fúrva. A kaszapenge nyaka felerősítés céljából szintén át van fúrva és anyás csavarral, a kaszaszorító lapos oldalára felfekvően, a kaszaszorító­hoz van fogva. A kaszaszorító lapos ol­dalán, a kaszanyakon levő bütyök felvé­tele céljából, egymás mellett több áttörés van, melynek mindegyike a szorítócsavar, mint forgástengely körül elforgatott ka­szapengét a belehelyezett bütyök segélyé­vel más és más szög alatt tartja a nyélhez. A szorítócsavar a meglazulás ellen ellen­anyával van biztosítva. A rajz a találmány egyik példaképem kiviteli alakját tünteti fel. Az í. áfera'a-kaszaszorítö távlati né­zete, a 2. ábra a kasza nézete három külön- 40 böző szögállásban, a 3. ábra a lefelé forgatott kasza nézete, a 4. ábra a kaszaszorító hosszmetszete. Az 1. ábra szerint a kaszaszorító egyik vége gyűrűalakú, mellyel azt a (2) kasza­nyél végére úgy toljuk, hogy lapos (3) oldala a nyél lapos oldalán fekszik fel. A kaszaszorítón a felhajlított (4) fülek van­nak, melynek (5) furatain át a kaszaszoríló a nyéllel szeg vagy csap segélyével szilár­dan köthető össze. A kaszaszorító (3) lapos részében a (6) hosszhornyok vannak, me­lyek egyikébe a kaszanyak (10) bütyke bevezethető. A kaszaszorító gyűrűalakú részében és a (3) lapos részben (7) furatok vannak, melyeknek közős középtengelyük van. A kaszaszorítót a gyűrűalakú részé­vel a (2) kaszanyél végére toljuk, úgyhogy a (4) fülek két oldalt a nyél oldalaihoz simulnak. Azután a fülek (5) furatain és a nyélen át a (8) peckel verjük át és vé­geit leszegecseljük. Ezután a gyűrűalakú rész (7) furatain, a kaszanyél furatán és a kasza (11) furatán át a (12) rögzítőcsa­vart bevezetjük és a (9) kaszanyak (10) bütykét az összekötődarab (6) hornyainak, pl. középső hornyába fektetjük és végül a csavar (13) csavaranyáit meghúzzuk (4. ábra). Ha a kasza hajlásszögét a nyélhez ké­pest változtatni akarjuk, akkor a (12) csa­vart meglazítjuk és a kaszát a csavar kö­rül addig fordítjuk el, míg a bütyök a megfelelő horonyba nem kapaszkodik (2. ábra).­Használaton kívül, vagy ha a kaszát a vállon visszük, a kasza a (12) csavar kö~

Next

/
Oldalképek
Tartalom