126036. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza szakaszos hidrolizálására

12««:;«. 3 bői további elbontás útján, különböző bontási fokozatokon át, glukóza keletkezik. Emellett azonban polimerizálásra haj* lamos cukoranhidridek is keletkeznek. A 5 cukoranhidridek, valamint az ezekből keletkezett polimerizációs termékek azonban részben tovább már nem hidrolizálhatók és így erjeszthető cukrot nem adnak. E nemkívánatos folyamatok tehát az el-10 cukrosított cellulóza termelési hányadát jelenlékenyen befolyásolják. Azt találtuk mármost, hogy mind a cukoranhidridek, mind az ezekből keletkező polimerizációs termékek képződése teljesen vagy leg-15 alább is messzemenően meggátolható, ha a reakciót két szakaszban foganatosítjuk. Az első szakaszban a cellulózatartalmú anyagot az ismertetett módon, rövid ideig túlkoncentrált sósav behatásának vetjük 20 alá. A behatás időtartama 15 perctől 1 óráig terjedhet, a kiindulási anyaghoz igazodik és bizonyos határok között ingadozhat. Ezen első reakciószakasz folyamán keletkezett hidrocellulóza a koncent-25 rált sósavban is oldódik. Mihelyt hidrocellulóza keletkezett, az eljárás értelmében az első reakciószakaszt megszakítjuk olyképpen, hogy a sósav túlkoncentráltsagát megszüntetjük és azt kon-30 centrált sósavvá alakítjuk vissza. Ez pl. olyképen történhet, hogy a lebegtető közegekből, ligninből és hidrocellulózából álló reakcióelegybe hideg vagy meleg vizet vagy vízgőzt oly mennyiségben vezetünk, 35 mely a koncentrált sósav keletkezéséhez szükséges. A reakcióelegyet pl. nyomáskiegyenlítő edénybe is vezethetjük, amelybe fúvókákból ködösített vizet fúvatunk. A bevezetett 40 víz mennyiségét úgy szabályozzuk, hogy az a fölös sósavgázzal koncentrált sósavat adjon. Foganatosítható ez az eljárás olyképpen is, hogy a reakcióelegyet hideg vagy meleg vízbe vezetjük, vagy pedig 45 vízgőzt tartalmazó térbe fúvatjuk vagy fecskendezzük. A nyomáskiegyenlítő edénybe való vezetés különösen kedvező, azért, mert ezáltal a túlkoncentrált sósav hidrolizálő hatását igen gyorsan meg-50 szűntetjük és így minden további nemkívánatos reakciót megszakítunk. A fel nem oldott maradékokat a reakcióelegyből ülepítéssel, szűréssel vagy más alkalmas módon távolítjuk el. A lebegte-55 tő közeget ledesztilláljuk, mimellett a lebegtető közeg forrpontját célszerűen úgy választjuk meg, hogy az eltávolításához szükséges hőmérséklet a visszamaradó oldat elcukrosításánál utóbb alkalmazott hőfok alatt legyen. 60 Mihelyt a túlkoncentrált sósav koncentrált sósavvá alakult vissza, a reakcióelegyet megmelegítjük, hogy a további átalakulásokat így meggyorsítsuk. Ha megfelelő hosszú ideig várunk, a kívánt további re- 65 akciók közönséges hőmérsékleten is végbemennek. Célszerűnek mutatkozott azonban a reakcióelegyet kb. 70 C°-ra felmelegíteni, mely hőmérsékleten a keletkezett hidrocellulóza igen gyorsan cukroso- 70 dik el. Már kb. 10 perc múlva nagy mennyiségű glukózt adó clcukrosodást érünk el az ismertetett eljárás értelmében. A kapott cukoroldatból, mely ellentét- 75 ben a fentemlített feketecukorrál, világos színű, pl. megfelelő hígítással, valamint a legkedvezőbb pH értéknek ammóniával való beállítása útján, takarmányélesztő előállítására rendkívül alkalmas tápolda- 80 tot állíthatunk elő, mimellett a semlegesítéskor keletkező ammóniumklorid szervetlen nitrogénforrásul szolgál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás cellulóza hidrolizálására, mely- 85 re jellemző, hogy a hidrolízist először túlkoncentrált sósavval veszzük, azután megszakítjuk és koncentrált sósavval fejezzük be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga- 90 natosítási módja, melyre jellemző, hogy a hidrolízis első szakaszát túlkoncentrált sósavban, alacsony hőmérsékleten, célszerűen 0 C°-on vagy még alacsonyabb hőmérsékleten foganatosítjuk. 95 3. Az 1.—2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a hidrolízis második szakaszát koncentrált sósavban, célszerűen magasabb hőmérsékleten, előnyösen kb. 70 C°-on 100 foganatosítjuk. 4. Az 1.—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a túlkoncentrált sósavat megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával ala- 105 kítjuk át koncentrált sósavvá. 5. Az 1.—4. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a túlkoncentrált sósavat a sósavgázfölösleg elpárologtatásával alakítjuk no át koncentrált sósavvá. 6. Az l;—5. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a túlkoncentrált sósavat egyúttal lebegtető közegként használjuk. 115 7. Az 1.—0. igénypontok szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző,