126025. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösen igen nagy frekcvenciák erősítésére
Megjeleni 1941. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABIDALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 126025. szám. Vll/d. osztály. — L. 7750. alapszám. Elektroncső, különösen igen nagy frekvenciák erősítésére. G. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1939. évi január hó 30. Németbirodalmi elsőbbsége: 1938. évi február hó 1. Pótszabadálom a 122522 I. sz. törzsszabadalomhaz. A 125.522 1. sz. törzsszabadalom leírásában igen nagy frekvenciák erősítésére való elektroncső van ismertetve, melynél kisütőedényben ellenütemben dolgozó kél 5 semlegesítőrendszerrel együtt, van elrendezve. Az utóbbiak előnyösen hideg elektrődrendszerekből állanak. A törzsszabadalom leírásában ismertetett kiviteli alaknál az elektródrendszerek 10 úgy vannak elrendezve, hogy keresztmetszeti felületeik egymáshoz' ütköznek. Ennek hátránya, hogy e rendszerek hossza szélességükhöz képest aránylag nagy, úgyhogy a cső fűtése révén fellépő 15 hőmérsékletváltozások folytán az elektródok, de különösen az anódok helyzetváltozása miatt az elektródák közötti kapacitás könnyen változik. A találmány e hátrányokat azzal szünteti 20 meg, hogy az elektródrendszerek egymásra ellett vannak elrendezve, úgyhogy a rendszerek tengelyei egymáshoz képest párhuzamosan futnak. Mellékelt rajz ilyen elektroncsőnek pél-25 daképeni kiviteli alakjait tünteti fel. Az -1- vákuumedényben a -2- és -3- rácsokkal és a -4- és -5- katódokkal ellátott két clektródrendszer van. E katódok laposak és egyik oldaluk kisugárzóréteggel 30 van borítva, úgyhogy az egyik oldalát mindig hatórendszernek és a másik oldalát semlegesítőrendszernek használhatjuk. Mindkét elektródrendszernek közös -6- és -7- anódja van, melyek háromszög ke-35 resztmetszetű üreges testek és a stabilitás növelésére a -8- bordákkal vannak ellátva, Az összes elektródok egyik oldala a vakuumedénv kerámiai -9- zárótestében van rögzítve, míg másik oldalukat közös -10-tám köti össze egymással. E kétoldali rögzítéssel elérjük azt, hogy rázkódtatások az elektródák közötti kapacitást nem befolyásolják. A hozzávezelések a legrövidebb úton, az edényfalázaton át. vannak bevezetve. Az ánódoknak üreges testté való kialakításával elérjük azt, hogy felmelegedésből származó feszültségek folytán vetemedés nem következik be. Nagyobb teljesítményekhez való csöveknél a veszteségmeleg jobb levezetésére az anódokat vízzel hűtjük. Ilyen berendezési a 3. ábra tüntet fel. A -11- és -12- anódhozzávezetések üregesek és a kis ütőedényből egymástól elválasztva vannak kivezetve. E hozzávezetéseket egyidejűleg áram- és hűtőanyagvezetéknek használjuk. Az anódok, sugárzáshűtött csöveknél is átmérőirányban, szemben levő oldalakon hozzávetésckkel láthatók el. Ilyen berendezésnek előnye, hogy az elektródkapacitás két rezgőkörre osztható széjjel. Adott elektródkapacitásnál és hozzávezetőinduktivitásnál ez esetben az elérhető legrövidebb hullámhossz kisebb. Az elektródoknak kettős kivezetésének magában véve ismeretes eljárása, itt különösen előnyösnek mutatkozik, mert két-két szomszédos hozzávezetés ellenfázisúan és a földhöz szimmetrikusan rezeg. A 4. ábra ilyen vízhűtéses berendezés vázlatát tünteti fel. A -13- és -14- anódok egyik oldalán merev -15- és -16- hozzávezelések és másik oldalán hajlékony -17- és -18- hozzávezelések vannak, mely utóbbiak előnyösen tombak-csövek. A hajlékony hozzávezelések a ínelegkilerjedések kiegyenlítésére valók.