126017. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztőgombák ergoszterin tartalmának növelésére

Megjelent 1941. évi január hő 16-án. »AÖTAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 126017. szám. IV/b. osztály. — G. 8827. alapszám. Eljárás élesztőgombák ergoszterintartalm ának növelésére. Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár rt. cég, Budapest. A bejelentés napja: 1939. március 31. A gyógyszervegyészeti ipar igen fontos kiindulási anyaga az ergoszterin, mely, mint ismeretes, ibolyántúli fénnyel való besugárzás hatására D-vitaminná alakul 5 át. Ergoszterint többnvire présélesztőből állítanak elő, pl. a Windaus és Groszkopf-féle eljárással (lásd Zeitschrift für physiol. Chemie, 124,8, 1923) vagy egyéb eljárásokkal. 10 A szokásos módon szaporított élesztőgombák ergoszterintartalm a á'ta'á1

an alacsony; a közönséges felső erjedésű sütőélesztő ergoszterintartalma 30<>/o szárazanyagtarlalmú élesztőre számítva, általá-15 ban 1—2 ezrelék között van és rendszerint 1,2—1,5 ezrelék körüli. Az ergoszteringyártás szempontjából tehát fontos feladat az élesztőgombák ergoszterintartalmának növelése. ; 20 Az é'esztő ergoszterintartalmának növelécére vonatkoró'ag terjedelmes irodalom, különösen tudományos iroda'om, ismeretes már. Lásd pl. AHeiduschka tanulmányát a Zeitschrift für angewandte Che-25 mie, 1926, 41. évf. 323. oldalán; Wilhelm . Halden tanulmányát a Hoppe-Seyler's Zeitschrift für physiologische Chemie, 1934, 225. kötete, 5.-6. füzetének 219. oldalán; Sobotka, Halden és Bilger tanul -30 mányát ugyané folyóirat 1935. évi 234. kötete 1—20 oldalain; a 629 415. sz. német szabadalmi leírást; Ch. E. Bilis. O. W. Massengale és P. S. Prickett tanulmányát a Journal of Biol. Chem., 87. kötet, 259. ol-35 dalán (1930) és 94. kötet 213. oldalán (1931); M. Castille és E. Ruppol tanulmányát a Bull. Acad. Med. Belg. Sitzungslierich, vom 28.1.1933. 48. old.: Ida Smedley Mac Lean tanulmányát a Biochemical Journal 1922. évi kötelének 370. oldalán. 40 E tanulmányok szerzői a legkülönbözőbb feltételek mellett tanulmányozták az ergoszterin képződését az élesztőben. A tanulmányok általában megegyeznek abban, hogy az élesztők ergoszterintartal- 45 mának növelését levegőzés mellett foganatosítják, a tanulmányok többje szerint etilalkohol jelenlétében. Ellentmondóak egymásnak azonban a fenti tanulmányok abban a tekintetben, hogy az ergoszterin- 50 ben dúsabb élesztőt -milyen egyéb biológiai feltételek mellett állítsák e!ő, neveze'esen a tenyésztő- vagy kezelőoldat nitrogén-és szénhidráttartalma tekintetében. A 396 206. sz. brit szabadalmi leírásból 55 ismeretessé vált olyan eljárás az élesztő ergoszterintartalmának növelésére, melynél az élesztőt az egyébként szokásos öszszeíételű tápoldatban szaporítják, azonban a tápoldat nitrogéntartalmát az egész ke- 60 zelés vagy egy része alatt a szokásosnál alacsonyabb értéken tartják és az élesztőt ezen oldatban va"amely oxigénátvi ő szerves katalizátor jelenlétében levegődk. Az így kapott élesztőt az ergosztermtarta'om 65 további növelése végett vagy kiteszik a levegőre, vagy az 500 663. sz. brit szabadalmi leírás szerint kiegészí'ő kezelésnek veíik alá olymódon, hogy akár az eredeti tápoldatban, akár elkülönítve, újabb le- 70 vegőzésnek vetik alá oxigénátvivő szerves katalizátor és metil- vagy etilalkohol vagy esetleg tejsav jelenlétében. Mindezekkel az eljárásokkal azonban nem sikerült az élesztő ergoszterintartal- 75 mát nagyipari munkamód alkalmazása mellett magas értékekre emelni. Általa-