126014. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet mentén eltolható alkatrészek, főleg kilincsek rögzítésére

126014. 3 pasztalat szerint az ilykép felszerelt kilincsek sohasem szorulnak és megfordítva, holtjátékuk sincsen, de ha idővel ilyen holtjáték mégis keletkeznék, nem kell 5 egyebet tenni, mint a két kilincset kél kézzel összetolni, mire a 11 fog egy foggal odébb ugrik és a két kilincset ismét tökéletesen összetartja. Mivel a 6 tengely négyszögletes keresztmetszete éppen egye-10 zik a 14 hüvely belső nyílásával, a 7 kilincset tökéletesen helyben tartja. A felszerelés tehát minden szerszám nélkül, pillanatok alatt történik. A 7 kilincsnek ez a helybentartása már 15 akkor is bekövetkezik, ha — igen vastag ajtónál — a 6 tengelynek csak rövid, pl. 1 cm-nyi darabja van benn a 14 hüvelyben, viszont nincsen akadálya annak, hogy a (5 tengelyt mélyen, pl. 6-7 cm-nyire be-20 toljuk a 7 kilincsbe, nyilvánvaló tehát, hogy a kilincsek felerősítése egyetlen nyomással megtörténhetik, tekintet nélkül az ajtó és a két 19, 20 pajzslemez együttes vastagságára, természetesen bizonyos ha-25 tárokon belül. Különleges esetekre lehet olyan kilincseket is készíteni, amelyeknél a behatolás mélysége a. fentemlített határnál lényegesen nagyobb és nyilvánvaló, hogy a találmány független a méretektől. 30 A kilincseket általában véve leszerelni «ígyál1

alán nem, vagy csak ritkán szokták, ha azonban mégis kívánjuk, hogy a leszerelés könnyen lehetővé váljék, a 7 kilincsben 21 furatot és a 14 hüvelyben 22 fu-35 ratot készítünk, a 13 lemezrúgóban pedig 23 nyílást készítünk, ha tehát a 21 és 22 furatokon át a 7. ábrán látható szerszámot bedugjuk, ennek végén lévő 24 horoggal a 12 lemezrúgót könnyen lehúz-40 hatjuk és így a 11 fogat a 9 fogazásból eltávolíthatjuk, mire a két kilincs széthúzható. Ha a 7 kilincs a belső kilincs, tehát a helyiség belseje felé esik, akkor illetéktelenek a kilincset leszerelni nem tudják. 45 A szerkezeti kivitel kevéssé változik, ha a 6 tengely nem zárdióba helyezett kilincstengely, hanem pl. ablakzáró-nyelvnek vagy más zárószervnek tengelye, mely természetesen lehet ezzel a zárószervvel 50 egy darab, vagy lehet azzal oldható, vagy oldhatatlan összeköttetésben levő külön darab. A tengely ekkor is mint vezeték működik, melyre a kilincs feltőlható, mégpedig ablaknyelvzár esetén annak paj-55 zsáig, mint ütközőig. A rajz 6. ábrája szerint mind a 11 fog, mind pedig* a 9 fogazás az egyik irányban ferde, hogy ilymódon a kilincs egyik irányú mozgását könnyen lehetővé tegye, a másik irányú mozgást pedig meggátolja. 60 Elegendő lehet azonban, ha csak a 11 fog, vagy csak a 9 fogazás ferde, mert a kívánt hatás így is elérhető. A találmány továbfci változataihoz jutunk, ha a 14 hüvelyt a benne lévő szerkezettel együtt a 65 6 tengely üregében, a 9 fogazást pedig a 7 kilincs belsejében helyezzük el, ami a működés szempontjából nem lényeges. Ha a 7 kilincs présporból, pl. bakelitből van, lehet a kilincset a 14 hüvely, mint 70 présmag köré préselni. A találmány nagyon alkalmas törékeny, pl. bakelit-, porcellán- vagy üvegkilincsekhez, mert a felszerelésnél kalapálásra vagy más durva műveletre nincsen szükség, hanem csak a 75 két kilincs összedugására. Ilymódon a találmány lehetővé teszi az eddigelé kevéssé használt üveg, bakelit, stb. kilincsek elterjedését, mert a törés veszélye úgyszólván hullává csökkent. 80 A »fogazás« szó a jelen leírásban és az igénypontokban a legáltalánosabb értelemben veendő, mert nem kell okvetlenül a fogasrúdszerű 10 alkatrészt használni, a találmány céljainak megfelel min- 85 den oly szerkezeti elem, mely felváltva mélyedéseket és kiemelkedéseket tartalmaz, pl. lyuksor vagy rácsozás, feltéve persze, hogy a 11 fog a mélyedésekbe belekapaszkodhatik. Az ily szerkezeti ele- 90 mek tehát a jelen esetben a »fogazás« fogalma alá esnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet egy vezeték mentén ütközőig eltolható alkatrésznek, főleg kilincsnek 95 e vezetéken az ütközőig tóit helyzetben való rögzítésére, azzal jellemezve, hogy a vezeték és a rögzítendő alkatrész, pl. kilincs közül az egyiken fogazás van, a másikon pedig rúgó által! 100 a fogazás felé szorított és ezzel kapcsolódó fog, amelynek homlokfelülete, vagy a fogazás homlokfelülete, vagy mindkettőé ferde olykép, hogy a rögzítendő alkatrész az ütköző felé eltolható, 105 visszafelé azonban csak a fognak a rúgó ellenében a fogazásból történő kiemelésével mozgatható. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a ve- 110 zeték hasítékkal ellátott rúdból áll, mely hasítékban annak fenekéből kimunkált vagy külön behelyezett darabon lévő fogazás van, mellyel a régzítendő darabon levő fog kapcsolódik. 115 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy