125997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak vizsgálatára, kiváltképen vizuális vagy fényképészeti leképezésére neutronok felhasználásával

^-"l Megjelent 1D41. évi január hó 15-éu. *, K S I MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRffeÁG v SZABADALMI LEIRAS 125í)i)7. SZÁM. & O A nn Z !>/o& Yll'tl. OSZTÁLY. L. 8091. ALAPSZÁM. Eljárás tárgyak vizsgálatára kiváltképen vizuális vagy fényképészeti leképezésére neutronok felhasználásával. U centi a. Pateiit-Verwaltuiiii\s-Ciesellsch.aft m. b. II., Berlin. A bejelentés napja 1940. évi március hó 9. Németországi elsőbbsége 1939. évi március hó 10. Tárgyak vizsgál alám neutronokkal való leképezési ajánlottak már, mégpedig úgy, hogy azokal neutronokkal álsiigároztatják és a lárgyhúl kilépő neutronokat közbenső •> rélegre hagyják bclialni. melyből azok nehéz löllöll részecskéket, elektronokat vagy gammasugarakai váltanak ki. melyek azután fényképészeti rétegei feketítenek, liléivé vílágíSóernyől gerjesztenek, melyei 10 szemlélnek vagy pedig vele fényképészen rélegel feketítenek. Különösen alka.lmnsiiiik bizonyullak pl. olyan közbenső rétegek, melyek lítiumot vagy bórl lartalmaz-Jiak. Hzekhen az anyagokban a neutronok lr

> hálására a következő reakciók mennek végbe: no 1. Li|: = He: -f Hí >i,V,

= LiÍ+ Heí 20 Z> A lermésze'.ben előforduló Jitium. illetve liliumvegyülelek Li i tartalma csupán mintegy 1 *)".». A termeszeiben előforduló bór és hórvcgyüleleknél n P>-" larlalom csui)án minlegy 20»». Kzeknek az elemeknek a fölöm ege Li7

. illetve I>". Az említett eljárás érzékenységéi lényegesen növelhetjük a találmány értelmében azáltal, hogy a természetben előforduló lítium \agy bór helyett a természetes izolopeloszlás-sal szemben I.i.;

' ilL'Lvc. B,-, -30 Ix'ii dúsíloll lítiumot, illetve bórt vagy ezeknek a vegyüleleil használjuk. Adoll neutronsugárzás erőssége melleit ugyanis a kilépő nehéz részecskéknek a száma és ezzel a fényképészeti 'leirtez feketedéséi. illetve a világító-ernyő gerjesztéséi nem a ;-jr, közbenső réleg vastagsága, hanem a közbenső réleg nehéz részecskéinek a hatótávolsága szabja meg. amint a közbenső réleg vastagsága, nagyobb, mint ez a. hatótávolság. A hálás vagyis a neutrononként ÍO kilépő nehéz részecskéknek a száma léhát a legnagyobb, ha a felülettel haláros. a hatótávolság nagyságának megfeleli") rétegvastagságból lehelőleg sok neutronnak adunk alkalmat, hogy megfelelő alommá- 45 gokkal való találkozás folytán nehéz részecskék kihocsájlásál idézzék elő. .Mivel azonban általában a közbenső rélegeu áthaloló neutronoknak csak kis tört része váll ki a közbenső rétegnek a nehéz ré- 50 szecskék halólávolságával adoll halásos vastagságán belül nehéz részecskéket a nyeredék szempontjából igen. nagy jelentőségű, hogy e rétegben a neutronokkal a jelzett módon reagáló atommag lehelőleg nagy- 55 számban legyen jelen. A halásos alommagok számának a .növeléséi a találmány éricímében a közbenső) réteg l.ii- illetve B.-,' izotopfajláinak a természetben előforduló tartalmon felüli dúsításává! érjük el. 60 l.zl az. eljárási olyan közbenső rétegekhez is előnnyel alkalmazhatjuk, melyek nem nehéz részecskékéi, hanem az ütköző neutronok hatására elektronokat vagy gammasugarakat bocsájlanak ki. hacsak az il- 65 lelő elem izotópjainak a lerinészetbeb előforduló keveréke az illető részecskék kiváltása szempontjából nem a legkedvezőbb. AZ.J eljárás tehát nincsen . 'borra 'vagv:

litiuinra 'korlálozva. ha- 70