125996. lajstromszámú szabadalom • Berendezés neutronsugarak leképezésére világítóanyagok segélyével

Mi'?i.U>Ie!iI 1 i>+I. ev i január hú lő-én MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BIROSAÖ SZABADALMI LEÍRÁS 12 5996. SZÁM. \ 11,(1. OSZTÁLY. — TJ. 79(>G. ALAPSZÁM. Berendezés neutronsugarak leképezésére világítóanyagok segélyével. Liceiitia Patent-Verwaltimgs G. 111. b. II, Berttn. A bejelentés napja 1939. évi október hó 14. Németországi elsőbbsége 1938. évi október hó 19. ő .gj Lassú neutronok világitó.anyagokal egyáltalában nem, vagy csak igen csekély mértékben gerjesztenek. Ezért ajánlották már, hogy neutronsugarak leképezésére, pl. tárgyaknak lassú neutronokkal való álsugárzásakor a tárgyakból kilépő neutronokat a világítőanyag közelében elrendezeti olyan anyagra hagyják behatni, mely lassú neutronok behatására nehéz részecskéket 10 és/vagy elektronokat és/vagy gammasugarakat bocsájt ki. Ezek a nehéz részecskék. elektronok, ilielve gammasugarak a világílóanyagot gerjesztik és azon a ráeső r.eutronsugárkéve erősségi eloszlásának a kélő pét létesítik. Ajánlották már, liogy a neutronsugár eme képét vagy vizuálisan észleljük vagy tény képészeli réteggel rögzítsük. Erre való berendezést úgy alakíthatnánk kL, hogy a világítőanyag egyik oldalán a 20 naegfigyelő személy, illetve a fényképészeti rétég és a világítőanyag másik okialán oly réteg — j-cakciősréteg» van, melyben a neutronok.hatására az említett közbülső reakciók egyike vagy többje jálszó-25 dik le. Kézenfekvő az .a feltevés, hogy a világilóamyag megfigyelési oldalau akkor kapunk lehetőleg erős sugárzást, ha a világítőanyag rétegét vastagra választjuk. Vastag világítóaiiyagrélegck azonban számos 30 esetben alkalmatlanok. Avégett, hogy a neutromsugárkéve erősségi elosztásának éles képét kapjuk, a világítóanyagréteget lehetőleg vékonyra kellene választanunk, mert növekvő vastagsággal a beeső neutrönsu-3i gár képe elmosódottá válik. Abban az esetben, ha a világítóanyagot olyan részecskék;, gerjesztik, melyeket a világítóanyag maga is aránylag erősen nyel el, — ami pl!, nehéz részecskék használatakor általában bekövetkezik, — amikoris ezek a részecskék 40 a világílé-ernyőt épen a megfigyelőtől elfordított, oldalán gerjesztik a legnagyobb mértékben. Ekkor tehát a világíitcennyőn 1 élesített és a megfigyelő személy felé irányított sugárzásnak a világítéernyő leg- 4& nagyobb részén át kell hatolnia. Ha a világi lóernyő aránylag vastag, akkor az a sugárzás lényeges részét elnyeli vagy szétszórja, úgyhogy az a megfigyelőhöz vagy a fényképészeli lemezre vagy nem. vagy- 50-pedig csak nagyon elmosódott kép .alakjában jut. Nagy intenzitás elérése végett, a fen lem 1 Kelt oknál fogva nem előnyös, hogy a világítőernyőt vastagra válasszuk. A világítéernyő részére meghatározható 5a, egy legelőnyösebb vastagság. Ez általában, miként azt számos kísérlet megmutatta, oly körzetben fekszik, melyben a világítóernyő maga a benne gerjesztett sugárzásnak csak csekély részét nyeli el. Ilyen vas- (so= tagságú világítóernyőknél a találmány szerinti berendezéssel az. intenzitást a megfigyelő, illetve a fényképészeli réteg felé fordított oldalán igen lényegesen növelhet* jük azáltal, hogy a világítóanyagnak a 65 megfigyelőtől, illetve a. fényképészeti rétegtől elfordított, oldaláról kiinduló sugárzást tükröző felülettel a. világítőernyőn át a megfigyelési oldalra visszaverj ük. Az optikában tükröző felületeket egész álta- 70 Iában, haszinosííaiirak arra, hogy minden irányban kisugárzott fénysugarakat meghatározott irányba visszaverjék. A. találniány. .szerinti berendezést nem csupán. lassú, -hanem gyors jneulroiü'sugárnaik a le- 75 képezésére is felhasználhatjuk. Ez utóbbi