125983. lajstromszámú szabadalom • Közvetve fűtött izzókatóda

135983. 3 a kisülés teljes terhelési áramának felél meg. Rövid idő múlva az áram e része csökken, mert az áram fokozott mérték­ben a henger felületéről származik. Mint-5 hogy 60 másodperc múlva az egész áram­naK mintegy 8U %-át a katódhenger, míg a fűtőtest csupán mintegy 20%-át adja. Az a tény, hogy a kisülési áram foko­zatosan a katódhengerre megy át és nem 10 marad a fűtődróton, a fűtődróton fellépő nagy feszültségeséssel magyarázható. A fűtőtestnek az összetett hatóda össz­felületéhez viszonyított kis felülete miatt ugyanis a fűtődrót szabad emissziója 15 csekélyebb, mint amire a kisülésnek szük­sége van. Az emissziónak eme; csökkené­sét a katódesés növekedése egyenlítheti ki, amiáltal az összfeszültségesés növek­szik. Ennélfogva amint a katódhenger 20 elegendő magas hőmérsékletet ért el, a kisülési áram arra fog átmenni, mert annak csekélyebb a feszfóltségesése. Fontos annak a megállapítása, hogy a fűtőáramnak, melyet a (13) fűtőtesthez 25 kell vezetnünk nem kell olyan nagynak lennie, mint • annak, amely szükséges ahhoz, hogy a (12) hengert a szokásos üzemhőmérsékletén tartsa, mert a kisülés maga is járulékosan fűt. Ez oknál fogva a 30 hozzávezetett fűtőáram nem elégséges arra, hogy a fűtőtestet olyan hőmérsék­letre hozza, melyen tisztán hőelektromos emisszió adná az egész elektronáramot. A hiányt megint pótolhatjuk a feszültség-35 eséssel létesített mezőemisszióval, amire már fentebb rámutattunk. E hatás foly­tán az egész katóda nem igényel nagyobb futóteljesítményt, mint egy alkáliíöld­fémkatóda. Ennek az anyagnak a nagy 40 emisszióképessége folytán a katódának uagy a hatásfoka. A fűtőszakasz alatti nagy feszültség­eséssel arányos ionbombáZíás folytán ha a felfűtési szakasz túl hosszú ideig tart, a 45 fűtőtest könnyen szétíroncsolódhatik. Mivel azonban ez az időtartam a fent­említett okok miatt aránylag rövid, a roncsoló hatás elhanyagolható. így a katóda elegendő hosszú élettartamát biz­tosíthatjuk. 50 A cső üzembehelyezésekor fellépő nagy feszültségesés azt a további előnyt ered­ményezi, hogy a katóda hosszú felfűtési időtartama miatti nagy veszteségeket elkerülhetjük. Világos, hogy a (12) henger 55 felfűtési ideje alatt nemcsak a fűtőtestről kap sugárzást, hanem éppen úgy magából a kisülésből is. Ez utóbbi aránya termé­szetesen a feszültségesés nagyságától függ. " 60 A fűtőtesthez tóriumoxid helyett egyéb emisszió képes anyagokat is használhatunk. A fűtőtesthez pl. ha a kisütőedényben elegendő nagy gáznyomást- alkalmazunk, hogy a fűtődrot elroncsolását vagy dez- 65 aktiválását megakadályozzuk tóriumo­zott wolframot használhatunk. Tórium­oxid helyett urániumoxidot is használ­hatunk. Ä találmány értelmében továbbá több anódával ellátott kisütőedényeket 70 is használhatunk. Szabadalmi igénypon tok: 1. Közvetve fűtött nagyfelületű izzó­katóda gőz- vagy gáztöltéses villamos kis ütőedényekhez, melynél az emisz- 75 sziósáram wattonként egynél több tizedampér nagyságrendű, jellemezve a felfűtési szakasz tartama alatt a teljes terhelési áramot átvevő, a wolframdrót emissziójánál nagyobb 80 emisszióképességű, előnyösen a katóda belsejében elrendezett fűtőtesttel. 2. Az 1. igénypont szerinti izzókatóda kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fűtőtest tóriumoxiddal ellátott te- 85 kercselt wolframdrót. 3. A 2. igényport szerinti izzókatóda változata, melyre jellemző, hogy a fűtőtest uránoxiddal ellátott teker­cselt wolframdrót. 90 4. Az 1. igénypont szerinti izzókatóda változata, melyre jellemző, hopy a fűtőtest tórinmozott tekercselt wolframdrót. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: űr. ladoméri Szmertnik István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Houvéd-u. 10. -• Felelős: Györy Aladár igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom