125974. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülésű berendezés

•) 185974. ÓK 24 vezetők, békéjében halad. Amint fiz ábrák mutatják, pozitív töltés lép fel, amely a test közelében a belső vezető bel­sejében indukált negatív töltéssel egyenlő. 5 Azonban kezdetben a belső 20 vezető külső felületén, semmilyen töltés nincsen. A'/ indukált töltés a 20 vezető belső felülete mentén a töltött testtel együtt egészen a belső 20 vezető végéig mozog. A töltött io testnek a 25 résen való áthaladása közben a. töltés részben a belső 20 vezető végén é;s részbej] a külső 24 vezetőn keletkezik, amint ez a 2. ábrán látható. A töltött test­nek a 25 résen túl, a 24 vezetőbe való át-15 haladásakor az egész indukált töltés a 24 vezető belső felületén jelenik meg, amiin ez a, a. ábrán látható. Az indukált töltés, amint a belső 20 vezetíí végéről a 24 ve­zetőre átmegy, a belső 20 vezető külső fe-20 Kilétén és a. 21 vezető belső felületén visz­szafoJyik és így a negyodhuUánrú rezgő­körben, árain lép fel. Ha. a résen töltőit testek' haladnak át, a rezgőkör önfrekven­ciájához viszonyítva, megfelelő fázis- és 25 frekvenciaösszeíüggésben, a,Zi áramkör tisztán a töltött, testeknek a résen való áthaladásával erőtelje.-, rezgésbe hozható. A 4. ábra a. villamos és mágneses me­zőknek a. rezgőkör rezonálóterében való 30 elrendeződését mutatja, amikor ez utóbbi gerjed. A 27. teljes vonalak a villamos mező eloszlása) és a 28 körök a mágneses erővonalakat mutatják. A 2f) szyggaíott vonalak a rés rkvlpoieuciális felületeit 35 szemléltetik. A rezgőkör hosszának na­gyobb része mentén a villamos mező gya­korlatilag .sugárirányú. Azonban a 25 rés­ben a vi.Ua.nios mezőnek tengelyirányú ősszel evője van. A villamos mező nem ha-40 tol be nagyon messzire a belső 20 vezető nyitott végébe vagy ;i 24 vezető belse­jébe, hanem körülbelül a rajzon látható 2!) ekvi potenciális h at áro lovon alak meg­határozta térre szorítkozik. A belső 20 íö vezető belsejében és a 24 vezető belsejében lévő tér lényegileg .mezőmentes és ennek folytán a villamos mező nem végez mun­kát, ha m töltés a belső 20 vezető belsejé­ben halad, amíg a töltés a 25 rést el nem 50 éri. ila a iöltés' a résen áthalad, abban a pillanatban, amikor a villamos erő a, 20 vezetőről a 24 vezető felé irányul, a töltés Lassúi »Lodik és energiáját a rezgőkörnek adja. át. A,z ellenkező félhullám alatt, ami -55 kor «i mező ellenkező irányú, a résen át­haladó töltés gyorsulni fog és az áram­körből energiái nyel el. Ha azonban az első félholtam alatt a résen áthaladó töl­tések száma nagyobb, mint a második fól­hullám alatt, az eredő hatás az lesz, hogy go a. rezgőkör energiát vesz fel. így a rezgőkör felgerjeszthető, ha a 20 és 24 vezetők közötti résen kellő frekven­ciával elek ironesoportok haladnak át. Az elektron oknak a, belső 20 vezető belseje-* 66 ben végbemenő mozgása a rezgőkörben folyó áramot nem befolyásoljál. Ugyanígy a rezgőkör rezonálóterében gerjesztett nagyfrekvenciás elektromágneses mezők csak kis távolságra hatolnak a 20 és 24 70 vezetők belsejébe, amelyek árnyékoló elektródákként szerepelnek, úgyhogy ezek a mezők az elektronokat csak azoknak a résen való áthaladása közben befolyásol­ják. 75 Az 5. ábra. a találmányt magában fog­laló és a fent leírt elv alapján működő cső elektródáéi rendezését; vázlatos, metszetben mutatja. A belső 20 vezető belsejében a. szokásos 30 katód a és 31 rács van, anie- SQ lyek az elcktronimpulzusokat a rezgőkör gerjesztéséhez szükséges helyes fázisvi­szonyban, szolgáltatják. A 32. gyüjtőelek­tróda a 24* árnyékohielektródáu vagy nyí­lásmeghosszabbításon túl foglalhat helyet. 85 Ha most a katódú és a 20 és 24' -elektródá­kat tartalmazó rezgőkör közé, továbbá a. 32 gyüjtőelektróda és a 30 katód a. közé nagy­feszültséget viszünk fel, a katódából a gyüjtőelektróda felé elektronáram fog 9ö folyni. Ha a vezérlőráes és a kalóda.közé na g y íi ek ven el áj ó feszültségei v i sz ii nk fel, akkor az. elektronáram erősségének perio­dikus modulációja jön létre. A 25 résen áthaladó eiekl róni ni pulzusok a. 20 és 24' 95 elektródák között, nagyfrekvenciás áramo­kat indukálnak. Ha a. gerjesztő frekven­ciát a rezgőkör öiiirckveuciájára állítjuk be, ennél a frekvenciánál nagy impedan­cia lép fel. 'Kunéifogva az indukált ára- 100 niok a 25 résen nagy rádiófrekvenciás feszültséget kellenek. Kunok a feszültség­nek a fázisa, a. rezonanciánál vagy annak közelében olyan, hogy a. résen áthaladó elektronokat az elektronáram legnagyobb 105, erősségének félperiódusa, alatt késlelteti. Az elektronok által cl vesztett energiát a rezgőkör ;a rozoná'lótér belsejében a belső és külső vezetők között lévő c-lektroniiág­neses mező energiájává alakítja át és az no azután pl. 33 csatolóhurok útján, amely a rezgőkör külső eső-alakú 21 vezetőjében lévő nyíláson átnyúlik, a hasznos terhe­léshez juttatható. A rezgőkör rezonáléle-rében fellépő 115 nagyfrekvenciás elektromágneses mező

Next

/
Oldalképek
Tartalom